A válasz:egy elátkozott műfaj, annyira rossz, hogy már szinte jó darabja.
Tudni kell rólam, hogy az átlag mulatós zenével kilehet kergetni a világból. Nem vagyok nagy partiarc, de vannak olyan zenék, melyekre én is elmennék bulizni, de az biztos, hogy nem a mai átlag diszkóban játszott zenék, és nem is a mulatós zene. Ezért is voltam szkeptikus, mikor először hallottam, erről a dalról., de végül kellemeset csalódtam.
A Románcokból ismert Tarcsi Zoltán alias Jolly valamint kozák László azaz Kis Groffó már-már kultikusan gagyi, de mégis szeretni való duettjéről van szó. 
A zenéről magáról elég annyit, hogy egy átlag mulatós alap. A szöveg viszont mindent visz, a refrén lovári nyelven van, és annyit jelent: egyem a zúzádat. [Más források szerint románul van, és sok szerencsét jelent.] Tök mindegy, maradjunk annyiban, ha az első az igaz akkor a szöveg is ennek szellemében íródott. Tulajdonképpen nem szól máról, minthogy két hősünk egymást dicsőíti, de valami olyan szinten, hogy a szöveg mellett még a legdicsérőbb politikai írások is hazugnak tűnnek.
A videoklip még fokozza is az összhatást: Látjuk amint Jollyék luxusautójukkal száguldanak, méregdrága whiskyt isznak és bemutatják, hogy ők mekkora királyok, illetve életük mennyire frankó. Ennyi,  nem több, nem kevesebb. Viszont ez a klip nálam kimeríti az arcoskodás fogalmát.
Megértem, hogy sokan szeretik ezt a dalt, rengetegen buliznak rá, talán nálam is lenne az a whisky mennyiség ami után elkezdenék rá bulizni, de ez két dolog miatt nem lehetséges:
1: Jobb szeretem tisztán látni a dolgokat, és a jó bulihoz nem muszáj irgalmatlanul berúgni.
2. Nincs annyi pénzem annyi piára, mint Groffóéknak. :)