Nehéz megszólalni, hiszen a jelzők elkoptatása nélkül nem lehet jellemezni a legutóbbi német és brazil produkciót, így csak annyit mondok: Örülök, hogy láttam.

Brazília, akiket úgy általában a foci tanítómestereinek tartanak, ma alapos leckét kapott a labdarúgás nevű sportágból. Őszintén szólva számítottam a német győzelemben, de úgy gondoltam, egy szoros meccs után 2:0 arányban nyernek Müllerék, és ez a maximum, de nem. Sorban potyogtak a gólok, és német szimpatizánsként bevallom megjött az étvágyam, 2 után már 4, 5:5 után már 7 gólos győzelmet vártam a Nationalelf tagjaitól. A vége végül is 7:1 lett, amely reális képet festett a mai összecsapásról. Mert legyünk őszinték a német legénység addig focizott ameddig már nem volt tuti biztos a továbbjutásuk és a földrengető diadaluk, utána szépen visszahúzódtak és átadták a területet. Brazília lőhetett volna több gólt is a második játékrészben, de az ezerkezű Neur útjukat által, hogy aztán Oscar jóvoltából legyen egyetlen szépségtapasz a sebhelyeiből ki nem látszó betegen, amelyet Brazíliának hívtak. És őszintén az a gól is leginkább amiatt születhetett, hogy Özil nem növelte 8:0-ra a különbséget. A brazil közönség pedig fütyült, fuj-olt, majd beletörődve a nemzeti katasztrófába vagy haza ment, vagy megtapsolta Schürle gólját. beszélhetünk arról, hogy mi lett volna, ha Neymar és Thiago Silva játszik, de ne tegyük, mivel az undorítóan nagy közhely is kimondja: Nincsen ha. A németeknél pedig ma a csapat azaz a Manschaft győzött, mindegyik góljukat egy szép összjátéknak köszönhették. Az a tény, Khedira volt a legjobb német a támadásban mindent elmond. hiszen Müllernek momentumai voltak, Klose már túl öreg, és csak szerencsésen tudott gólt lőni, Özil rosszul játszott, Schweinsteiger pedig szürke volt. (Bár annál hasznosabb.)
nem hiszen, hogy ez után a Waterloo-nak is beillő kudarc után Brazília talpra tud állni a bronzmeccsen, pláne az immár körbeutált Fred és Hulk kaliberű játékosokkal. A németek pedig készülhetnek a döntőre, és bár esélyesként fognak pályára lépni vasárnap este 9-kor, mégsem hiszen, hogy elszálltak volna a játékosok a diadal után. Jochaim Löw arckifejezése volt a leginkább meggyőző számomra, a mester arcáról nem lehetett leolvasni a lefújást követően az eredményt, csupán annyit. Ez volt a hatodik állomás, de ez még nem jelent semmit, az igazi háború vasárnap kezdődik. Az, hogy ilyen szinten kezeli ezt a sikert biztató lehet, bárkit is hoz az élet a németek útjába.