A Duna Televízió az elmúlt két hónap során levetítette a James Bond filmszéria első 16 epizódját, és a 4 hónapig tartó vetítés apropóján úgy gondoltam érdemes lenne néhány mondatban összehasonítni a 007-es ügynököt megformáló színészeket.
Anglia leghíresebb titkos ügynökének megszemélyesítése sohasem kívánt túl sok színészi munkát (tisztelet a kivételnek.), ám Bondot eljátszani mégis kiváltságnak számít, még ha egy kivételével, egyik színész sem itt nyújtotta a legjobb teljesítményét.
Mondanom sem kell a lista teljesen szubjektív.

1. Sean Connery
   Az első, az egyszeri az igazi, ha az ember Ian Fleming könyveit olvassa valószínűsíthetően az ő fizimiskája ugrik be elsőként, mint James Bond. A karakter addig, valami addig sohasem látott újítást hozott be abban, hogy egyszerre egy rezzenéstelen arccal gyilkoló már-már pszichopata gyilkos (Elsősorban az egymondatos beszólásaira gondolok.) , aki ellenállhatatlan a nők számára, gerinctelen módon bánik az ellenkező nem tagjaival (soha annyi nőt nem ütöttek meg Bond filmben, mint az ő ideje alatt.) és mégis a legteljesebb mértékben azonosulható, és ebben elengedhetetlen szerepet játszott a színész alakítása. A skót színészlegenda sikerének titka szerintem leginkább a cinikus megnyilvánulásaiban és elragadó sármjában rejlett amelyhez a töménytelen mennyiségben elfogyasztott alkohol és cigaretta mennyiség tökéletesen passzolt, mintegy szimbólummá téve őt. 8Nem is beszélve férfias orgánumáról.)
   Connery fényes, és négy évtizedet átölelő karrierje a Bond szériával indult, és bár az utolsó filmjében már látszott rajta, hogy unja az egész szerepet, továbbá a 83-as ellen Bond filmben való visszatérése sem volt túl szerencsés, elsősége megkérdőjelezhetetlen a listán.

2. Daniel Craig:

Ő az anti Sean Connery, hiányzik belőle minden, ami egy angol simamodorú úriember megformálásához kell, nem is beszélve arról, hogy elődeihez képest még úgy is néz ki, mintha az arcát baltával faragták volna. Míg az első Bond a sármot testesítette meg, addig az utolsó a nyers férfierőt. A Casino Royale című filmben debütált, és bár remekül hozta az első bevetésén résztvevő, még kevésbé kíméletlen ügynököt, az igazi áttöréshez Sam Mendes dirigálása kellett a Skyfall című epizódban. (A Quantum csendjéről ne beszéljünk, mert ott egy Jason Bourne szerű gyilkológépet látunk, nem pedig egy titkosügynököt)
Amikor először láttam a legutóbbi filmet ki mertem jelenteni, hogy amit ő bemutatott, az minden idők legjobb alakítása volt James Bond szerepében, és ez már csak azért is nagy szó, mert ott volt mellette a kiváló Judi Dench, és a vásznat valósággal felrobbantó Javier Bardem is. Mégis minden pillanatban érezhető átütő jelenléte a vásznon, különösen az utolsó jelenetiben.
Az egyetlen dolog, ami miatt nem ő az első az annyi, hogy „csupán „ a harmadik filmben bizonyította először igazán a kvalitásait.

3. Roger Moore:

Ha magyar szinkronnal nézem a Bond filmeket akkor abszolút ő a kedvencem, ám ez inkább Láng József érdeme, mintsem az egykori Simon Templaré. Eredeti hangsávon leginkább egy angol lord, és egy gejlmacsó keverékének tűnik, aki bármelyik nőt két perc alatt gátlástalanul kidumálja az alsóneműjéből. Mindezen tulajdonságai ellenére nem lehet elismerni, hogy az egyik legjobb James Bond volt a 70-es 80-as években, aki köze al hatvanhoz is hitelesen tudta eljátszani a szuperkémet. Az ő érájához köthető a széria megváltozása is, hiszen előtérbe került a humor (Ezt leginkább Bond tenyérbe mászó, ám mégis szimpatikus modorának köszönhettük.), valamint az utolsó filmjeiben már egy akciósztárt láttunk, mintsem egy kémet. Alakítása korrekt nevezhető, bár szerinte meglehetősen túlbecsülik a képességeit, és ezért tartja olyan meglepőnek a sikerét, mint 007-es.


4. Pierce Brosnan

Közel 15 év késedelemmel bújhatott bele James Bond bőrébe, olyan riválisokat lepipálva, mint Mel Gibson. (Már 1981-ben szerették volna, hogy ő játssza a főszerepet, ám a Remington Steele sorozat készítőivel kötött szerződése ez lehetetlenné tette.) Valószínűsítem, hogy a 80-as években a még majdnem kezdőnek számító ír színésszel fele annyira sem lett volna sikeres a franchise, mint a 90-es évek ultrasármos akciósztárjával. A négy film, amiben szerepelt nem igazán tette lehetővé, hogy nagyon színészkedjen. (pedig a Matadorban és a Szellemíróban bizonyította, hogy egész jól űzi a mesterségét.), elég volt neki csupán géppisztollyal lövöldöznie, csinos nőket megfektetni, néhány jól megírt szöveget előadnia és persze jól kinéznie. Mégsem tudok egy rossz szót sem szólni rá, hiszen az ő időszakában szerettem meg az ügynökfilmeket, Brosnan pedig egyfajta férfipéldakép volt számomra 14 éves fejjel.

5. Timothy Dalton

A minap újranéztem az ő főszereplésével készült két filmet, és rá kellett jönnöm, hogy Dalton színészi képességeiről nem lehet meggyőződni, ám ez nem is jelenti azt, hogy rossz Bond lett volna. A Halálos rémületben és a Magányos ügynök már a 80-as évek szellemiségében készültek, és közelebb állnak a Piszkos Harry ötödik részéhez, mint mondjuk az Oroszországból szeretettel című filmhez. Itt már nem lehetett bevetni azt a letaglózó sármot, mint a 60-as években, vagy a gejlmacsót, mint egy évtizeddel korábban, itt egy olyan típusú figurára volt szükség, aki szemrebbenés nélkül öl, stílusosan gyújt rá a cigijére, és még áldozatai halálával is poénkodik. Az ő szereplésével teljesedett be a Moore éra vége, azaz itt váltak le a készítők a kémfilmekről, és lett az egész franchise egy akcióorgia, ehhez ez a buldog típusú karakter tökéletesen passzolt.

6. George Lazenby

Igazi antitalentum, akinek körülbelül egyetlen igaz megnyilvánulása sem volt, az amúgy sem túl acélos Őfelsége titkosszolgálatában című epizódban. Hamis színészete egy dolog, de sok mindent elmond, hogy még a kiejtése is annyira tökéletlen volt, hogy újra kellett szinkronizálni a főszereplőt. A világ hálával tartozik az egykori modell ügynökének, aki azt tanácsolta Lazenbynek, hogy hagyja ott a szériát, mivel az nem fogja megérni a 70-es évek közepét sem!