E sorok írója 12 évesen mindennél jobban várta 2006. október 29.-ét. Na nem azért, mert másnap kezdődött az őszi szünet, hanem mert végre megkaptuk a választ, hogy ki lesz minden idők egyik legizgalmasabb idényének a királya. Egész évben négy nagyszerű versenyző emelkedett ki a mezőnyből: Nicky Hayden a "Kentucky Kid", Valentino Rossi a Doctor, Loris "Capirex" Capirossi és Marco "Macho Melandri". Az újonc évét teljesítő Daniel Pedrosa ugyan nyert két futamot, de hektikus teljesítménye miatt esélye sem volt beleszólni a nagyok dolgába, míg a többiek inkább csak epizódszerepet vállaltak ebben a csodálatos szezonban.

A szezon egy drámai spanyol nagydíjjal kezdődött, mely arról maradt nevezetes, hogy Rossit Toni Elias kiütötte a rajtnál. A fürtös talján Katarban javított, ám Kínában és Franciaországban is technikai hiba áldozata lett. Hayden kiegyensúlyozottan kezdte az évet, minden futamon sikerült a legjobb 5 versenyző között végeznie. Capirex ugyan néhol nem tudta hozni az eredményeket, de mellette szól temérdek rutinja, valamint, hogy a mezőny talán legjobb versenygépe van alatta, Melandri pedig egy privát Hondával tudta cibálni a nagyok bajuszát, erre ékes bizonyíték volt, két nagyszerű győzelme . Mugelloban egy természetes Rossi győzelem után a következő volt az állás: Capirossi és Hayden: 99-99 Melandri: 89 Pedrosa: 86 Rossi és Stoner 65-65, következett a katalán futam, ahol minden megváltozott. A rajtnál Sete Gibernau,  Capirex, Melandri és Pedrosa ütközött. A rutinos spanyolnak eltört a kulcscsontja, de a két olasz még rosszabbul járt: Melandri beverte a fejét az aszfaltba, az ütközés erejétől kettétört a sisakja,  de szerencsére súlyos sérülés nélkül megúszta, ahogy honfitársa is, de ennek ellenére hosszú időbe telt, mire sérüléseikből teljesen felépültek, és vissza tudták nyerni formájukat. A futamot Rossi nyerte Hayden előtt. A szezon következő drámája Assenben történt, mikor is Rossi az egyik edzésen súlyosan megsérült, ennek ellenére tudta vállalni a rajtot, de mindenki tudta óriási fájdalmai vannak.A fantasztikus futamon Hayden és Rossi csapattársa Edwards öldöklő küzdelméből végül előbbi jött ki győztesen. Ezután Rossi pillanatai következtek: előbb 13 ponttal csökkentette hátrányát, majd minden idők legszorosabb négyes befutóját abszolválta győzelemmel Németországban. Az amerikai futamon mindenki hazai győzelmet várt amely be is következett, arra azonban senki sem számított, hogy a Doctort ismét technikai hiba sújtja. Vége a világnak, ennek a vb-nek lőttek! harsogták a rajongói. Ám ezután az olasz sikeres versenyeinek, valamint annak, hogy a Repsol Hondánál kimondva kimondatlanul Pedrosat favorizálják belátható távolságon belűre kerül, s így érkezett el a portugál futam, mely minden idők egyik legdrámaibb, s legizgalmasabb futama lett. az edzésen a Camel Yamaha csapat tagjai kisajátították az első rajtsort, majd következett a Repsol Honda duója. A verseny a szokásos mederben zajlott a 4. körig is, mikor Pedrosa máig érthetetlen hibát vétett: elcsúszott egy kanyarban, magával rántva vb aspiráns csapattársát is! Hayden tajtékzott a dühtől, ha tehette volna a helyszínen agyonveri spanyol kollégáját. Rossi vezetett, amikor is előretörtek azok akikre senki sem számított: Toni Elias a Gresini Hondával és Kenny Robert Jr.. A spanyolról mindenki tudta, hogy remek versenyző, ám a királykategóriában még nem ért el kiugró eredményt, míg a 2000-es bajnok ugyan mutatott valamit az idény során, de motorja nem tartozott az igazi nagyágyúk közé. Az ő hármuk parádés küzdelme írta be piros betűkkel a futamot a motorversenyzés aranykönyvébe. Az célegyenesben végül a spanyol bizonyult gyorsabbnak, és diadalmaskodott is 2 ezredes különbséggel. Melandri és Capirossi középszerű teljesítményüknek köszönhetően búcsút inthettek a vb címnek. Bár Rossi nem győzött, 8 pontos előnyével nyugodtan várhatta a szezonzárót. Immár mindenki arról beszélt, hogy rutinja elég lesz ahhoz, hogy megszerezze sorozatban 6. vb elsőségét is. Ilyen előzményekkel várhatták tehát a sorsdöntő futamot, mely már a megkezdése előtt történelmi volt, hiszen ez volt az utolsó futam, amikor is 1000 köbcentiméteres motorokon versenyeztek a világbajnokságon. [Legalább is egy ideig úgy tűnt, ám 2012-ben visszahozták az "ezreseket"] Az állás 244:236 volt ekkor.

Rossi már az időmérő edzésen bizonyította, hogy ő itt győzni akar, hiszen új pályacsúcsát a többiek még csak meg közelíteni sem tudták. Mögötte a Gibernaut helyettesítő, az év Superbike világbajnokává koronázott Troy Bayliss, és Loris Capirossi várhatta a rajtjelzést, Hayden csak 5. lett, úgy, hogy végigszenvedte a hétvégét.. Szinte mindenki arról beszélt, hogy elképzelhetetlen, hogy ne úgy küldjék nyugdíjba a motorokat, hogy a világbajnokot ne Valentino Rossinak hívják minden évben.   Bár ezen a napon dőlt el a 250-es vb cím is [egy bizonyos Jorge Lorenzo javára], mindenki csak a nagyokra figyelt. A rajtot Rossi szokása szerint elrontotta, vissza is esett a 7. helyre. A tempót a két Ducati, illetve az amerikai esélyes diktálta.  Pedrosa természetes elengedte csapattársát, aki így virtuális át is vette a vezetést. Ekkor tartottunk az 5. körnél. a 6-ban aztán megtörtént a MotoGP történetének legváratlanabb esete: Rossi egy buta hiba miatt elesett!!! Ő, akiről annyi éven át hittük, hogy legyőzhetetlen, hogy sebezhetetlen, most a sarját marhasága miatt egyszerűen kicsúszik. Természetesen vissza állt a versenybe, de csak a 17. helyre, mikor Hayden a győzelemért hajtott. Ekkor minden Vale rajongó agyán átfutott, lehet, hogy veszít a kedvenc, és az a srác győzi le, akit ő mentorállt, mikor még csapattársak voltak? Az amerikai elengedte Capirossit, mondván minek kockáztasson, mikor az 5. hely is elég lehet a címhez, és Pedrosa úgy sem fogja megelőzni. Rossi ugyan folytatta, de a váltója megsérült , így igazából már csak a mundér becsületéért hajtott. Az élen még mindig Bayliss állt, ám az összes pártatlan néző aggódott érte. Aggódott, mert, ha Melandri feljön a 4. helyre, akkor Capirex elveszíti összetettbeli bronzérmét, és ezt nem kockáztathatják meg a Ducatinál. A Rossi drukkerek,  és a Yamahások csak a csodában és a bukásokban bízhattak: előbb de Puniet, majd Hoffman is eldobta a vasat. A címvédő ezután megelőzte az utolsó versenyét teljesítő, s az új 800 köbcentis Ilmort megülő példaképét Gary McCoyt, majd Cardozot is, és már a pontszerzők között volt olvasható a neve. Ezután az élmezőny stagnálni kezdett, körökön át csak a meglévő különbségek csökkentésével, illetve növelésével törődtek. A csendet Cardozo és Vermuleen kiesése törte meg. Ezután a laikusok megnyugodhattak, látszott, hogy Melandri felhagy Pedrosa üldözésével, s ez szabad utat jelentett Baylissnek ahhoz, hogy feltegye a koronát csodás évére. 7 körrel a vége előtt az év bukáskirálya Stoner is eldobta a vasat, és a különbség 5 pontra fogyott. Hayden szülei a bokszban imádkoztak, a Yamahésok pedig még mindig várták a csodát, ám hiába. Az utolsó 31. kör elteltével már biztos volt, hogy Troy Bayliss megszerezte élete egyetlen MotoGP-s győzelmét, valamint, hogy a világbajnok Kentuckyból Nicky Hayden lett. Rossinak meg kellett elégednie a 13. pozícióval, valamint a csalódást jelentő ezüstéremmel. A pódiumon Haydenen eluralkodtak az érzelmek: hol zokogott mint egy kisgyerek, hol fülig érő szájjal mosolygott. Rossi mentalitásáról mindent elmond, hogy elsőként gratulált riválisának, és barátjának, majd pezsgővel enyhítette az év fáradalmait, miközben legjobb barátja Ucho kis híján idegrohamot  kapott.

Hayden ezután még két évig maradt a Hondánál, majd a Ducatihoz szerződött, ám korábbi sikereit egyelőre nem tudta megismételni. [A 2006-os holland futam óta nem nyert] A Doctor maradt a Yamahánál, és lett nyolcszoros, majd kilencszeres világbajnok. Egy súlyos sérülés után ő is a Ducatinál kötött ki, ahol a két bajnok ismét egymás csapattársa lett, majd két feledhető szezon után visszatért régi sikerei helyére a hangvillásokhoz. Egy azonban biztos, sem ők, sem mi nézők soha nem feledjük el ezt a csodálatos 2006-os szezont.