Véleményem szerint a motorsportban vannak a zsenik akik ösztönös tehetségük révén szinte azonnal sikereket érnek el, és vannak azok a sportolók, aki ugyan tehetségesek, de csak kemény munkával lehetnek bajnokok. mai alanyunk: Nicolas Terol pontosan ilyen.

Nico 1988. szeptember 27-én született a Valencia mellett fekvő Alcoyban. Tehetsége a versenyzésben hamar megmutatkozott, így a 2004-es szezonzáró futamon indulhatott el először a világbajnokság mezőnyéből. Első versenyét teljesítette Apriliajaval és 22. lett. Nekünk magyaroknak külön érdekesség lehet, hogy Tóth Imrével nagyot harcolt a 21. helyért, amit végül Imi megvédett. A következő szezonban Derbire váltott és már az első futamon Jerezben sikerült pontot szereznie. [Igaz csak egyet]. Bár a szezon során végig stabilan ment a szezonnyitón szerzett eredményét nem tudta megismételni. Külön pech volt számára, hogy az utolsó két futamon is egy helyezéssel maradt el a pontszerzéstől. Nem kis meglepetésre azonban 2006-ra is maradhatott a Seedorf Racingnél. A szezon első fele hasonló tendenciát mutatott, mint az előző, ám a katalán futam végre meghozta az áhított pontokat. Ezután mintha szárnyakat kapott volna, zsinórban nyolc futamot zárt "pontosan". Legjobb eredménye két 7. hely volt, melyeket Németországban és Csehországban szerzett. A szezon végére egyike lett a legstabilabban teljesítő versenyzőknek, és az összetettben is előrejött a 14. helyig. A szakértők egyértelműen jó szereplést vártak tőle 2007-ben, ám csalódniuk kellett. Míg csapattársa Lukas Pesek végig harcban állt az összetett dobogóért, Nico szenvedett.Egyedül a szezonvégén szerzett 10 pontja mentette meg attól, hogy szezonja teljes csőd legyen, és eltűnjön a süllyesztőben.

Gyenge teljesítménye ellenére megláttak valamit benne a Jack and Jones csapatnál, hiszen az előző év egyik topcsapata nem szerződtetett volna akárkit. Katari 10. helye ugyan semmit nem bizonyított, ám az ezt követő két futam után már nem lehetett egy karlegyintéssel elintézni hősünket. Előbb Spanyolországban tette teljessé csapata kettős győzelmét, majd remek versenyzéssel jött be 3.-nak Portugáliában. Ettől kezdve két kivétellel mindig az élmezőnyben végzett, és bár nem tudta megszorítani csapattársát Corsit, sejtettük idők kérdése mikor jön ki a lépés a valenciainak és szerzi meg első futamgyőzelmét. Ez a kaotikus indianapolisi hétvégén be is következett. A borús időben megtartott versenyen a 6. helyről előretörve ellentmondást nem tűrően vezetett. Egyvalaki tudta csak tartani vele a lépést: Pol Espargaro, aki meg is előzte, ám ekkor jött a piros zászló és a futamot leintették. Mi van ilyenkor, most ki nyert? Tettem fel a kérdést magamnak. Kiderült, hogy az ifjabbik spanyol későn előzött, és az utolsó körben még Terol vezetett, így Nico elkönyvelhette élete első futamgyőzelmét. A vb dobogóért folytatott küzdelembe nem tudott beleszólni, de továbbra is szorgosan gyűjtögette a pontokat. Valenciában nagy harcban volt Corsival, ám ezúttal meg kellett elégednie az ezüstéremmel.  a szezont 5. helyen zárta 176 ponttal.

A 2009-es szezon előtt Nicot már a vb cím egyik várományosaként emlegették, de az első futamok bebizonyították, hogy ő sem tud mit kezdeni az Asparosok erőfölényével. Első dobogóját a szezonban Mugelloban szerezte, ahol ő volt az egyetlen aki megtudta szorítani Bradley Smith. A következő versenyen megismételte ezt a helyezését, bár ebben közrejátszott Simon korai öröme is. Assenben ismét 2. lett volna, ám mivel az utolsó körben leszorította Simont, így visszasorolták az 5. helyre. Csehországban azonban mindenkit meglepett. Végig versenyben volt a vb-t toronymagasan vezető Simonnal, aki hiába próbálkozott nem tudta megakadályozni Nico újabb győzelmét. Újabb ezüstérmének köszönhetően Misano után már az összetett 3. helyén állt. Az ezt követő versenyeken már nem tudta megismételni korábbi sikereit, ám végül csak megszerezte a hőn áhított összetettbeli bronzérmet. A rajongók azonban tudták, ha a vb címért akar csatázni, akkor egy jobb csapathoz kell szerződnie.

Ez meg is történt, hiszen Aspar Martinez őt szerződtette a Moto2-be fellépő Simon helyére. Mindenki az ő diadalmenetét várta, mondván a legjobb motoron ülhet a legkiegyensúlyozottabb bukósisakos. A szezon nem is kezdődhetett volna jobban a számára, hiszen, ellentmondást nem tűrve diadalmaskodott Katarban. Az ezt követő három futamon ezüstöt értő helyen jött be, ám a mugelloi befutó mindent megváltoztatott. Az addig nyeretlen Marc Marquez elkezdte szédületes sorozatát, és szép lassan már nem Terol volt a fő esélyes. Barcelonai bukása után pedig a krízis tovább mélyült: Olyan súlyosan esett, hogy csigolyatörést szenvedett. A következő futamot ugyan kihagyta, de Brnoban megmutatta milyen fából faragták: a 2. helyről indulva sérülten is szinte agyonverte a mezőnyt. Domináns teljesítményét megismételve Indianapolisban is diadalmaskodott. De ami fontosabb volt győzelmeinél, aragóniai második helyének köszönhetően újra ő állt a vb tabella élén. Ám mindenki tudta, hogy még mindig Marquez a fő esélyes, így Nico hiába szerezte zsinórban a pódiumokat a kis zseni szinte mindig legyőzte őt. a portugál nagydíjon például Marquez összevissza kacsázott, az eső miatt azonban megállították a futamon, ahol nagy csatában ismét alulmaradt riválisával szemben. A szezonzáró futamon már csak a csoda segíthetett rajta, amely [bár mindent megtett] nem következett be, így meg kellett elégednie az év végi 2. hellyel.

A 2011-e szezon sorsfordító lett az életében: tudta, ha ebben az évben nem lesz világbajnok, akkor soha. nem is tétlenkedett az év első 4 futamán utcahosszal győzött. Le Mans-ban is úgy tűnt nincs ellenfele, ám Maverick Vinales egy szemtelen manőverrel megelőzte az utolsó kanyarban. Barcelonaban Zarco győzte le, ám a franciát egy esztelen akció miatt megbüntették, így 5 futam után Nico 95 ponttal állt. Ezután azonban kezdtek jönni a gondok: az angliai esőben végigszenvedte a futamot, Hollandiában technikai okok miatt el sem tudott indulni, Németországban gyengélkedett a motorja, Brnoban pedig kiesett. [Közben azért megnyerte az olasz futamot] rajongót már-már tartani kezdtek attól, hogy kedvencük ismét elveszíti a címet,ám a következő három futam választ adott: aggodalomra nincs semmi ok. Két nagyon sima, és egy nagyon szoros versenyt nyert meg, és tulajdonképpen kétfősre redukálta vb esélyesek táborát. Még a jóval rutinosabb csapattársának Hector Faubelnek sem hagyott esélyt, egyedül a stabilan teljesítő Zarco tudta vele tartani a lépést. japánban nem volt esélye a francia ellen, és a következő két futamon is szenvedett. Így Valenciara maradt a döntés, hogy ki lesz a világbajnokságok történetének utolsó 125-ös világbajnoka. 20 pontos előnnyel várta a hétvégét, azaz ha az első 12 hely valamelyikét megszerzi akkor ő a bajnok. A kaotikus edzésen ugyan leszerepelt, ám a rajt után lopakodott előre, és Zarco esését követően már mindenki tudta: Nicolas Terol a 2011-es év világbajnoka. A futamon végül ragyogó 2. helyet szerzett.

Nem is volt kérdés, hogy a következő évben bemutatkozhat a Moto2-ben. az első pár futam teljes csőd volt számára, hiszen első pontjait csak Franciaországban tudta megszerezni. Ezután ugyan jött egy pontszerző szériája, ám a 12. helynél egyszer sem végzett előrébb. Csapattársát, a kategória első világbajnokát Toni Eliast viszont rendre legyőzte, és ez a rutinosabb spanyol kirúgásához is vezetett. A legtöbben elkönyvelték, hogy első középkategóriás éve teljes csőd lesz, ám ekkor jött a szezonzáró. Terol amúgy is rengeteget tesztelt a pályán, ráadásul hazai közönség előtt is motorozhatott. Az edzésen megszerezte szezonbeli legjobb rajthelyét, majd senkitől sem zavartatva haladt a második helyen, az utolsó helyről előretörő Marquezzel szemben nem volt esélye, de így is dobogón zárhatta tanulóévét.

Az idei évet sem kezdte túl jól a szezonnyitón ismét csak szenvedett, és meg kellett elégednie a 14. hellyel. Ezért is volt meglepő, hogy Austinban szinte szárnyra kapott, és senkitől sem zavartatva diadalmaskodott. Jerezi 5, helye, valamint mugelloi dobogója jelezte, ez az év más lesz mint az előző: ráérzett a kategóriára, és néhány futamon számolni kell vele. Erre azonban újra hektikusan kezdett versenyezni, valamikor pontokat szerzett, máskor elesett, vagy a pontszerzésről is lemaradt. Erre a legjobb példa volt a következő: Aragóniában poleból indulva rajtcél győzelmet aratott, két hét múlva Sepangban pedig meg kellett elégednie a 19. helyezéssel. A szezon végére látványosan feljavult teljesítménye, melyre bizonyíték volt, hogy Ausztráliában 9. lett, majd Motegiben a mezőny hátsó traktusából rajtolva ért fel 6.-nak. Kevesen várták, hogy a szezonzáró Terol showt hoz, pedig így történt. A 6. helyről előretörve tartotta a lépést Pol Espargaroval, majd a bajnok bukását követően simán győzött. 3 győzelem egy ilyen szoros idényben nem rossz, az évet 7.-ként zárta az összesítésben.

Nem tudom mit hoz a jövő, de abban biztos vagyok hogyha fejben újra rendben lesz, és kap egy jó technikát akkor Nicolas Terol a 2014-es Moto2-es világbajnoki cím egyik fő várományosa.