Néhány napja már értékeltem a F1-es pilóták, illetve csapatok teljesítményét, most másik szívügyemmel a túraautó világbajnoksággal foglalkoznék ilyen módon. Mivel azonban, csak a futamokon 45 versenyző vett részt [nem is beszélve azokról, akik nem kvalifikálták magukat], így "mindössze" a TOP10-es versenyzőkről, illetve még egy meghatározó pilótáról nyilvánítanék véleményt. Az értékelés a 10-es skálán történik,  teljesen szubjektív.

1. Yvan Muller. A francia legenda, ugyan idén nem nyert annyiszor, mint tavaly, viszont sokkal összeszedettebben vezetett, ennek  karrierje 4. vb címe lett a jutalma. [Egyedül talán Argentínában szállt el az agya]Kiegyensúlyozott teljesítményének, valamint a keresztbeveréseknek köszönhetően sima ügy volt az idei éve, a koronázásra végül Japánban került  Idei évére még az teheti fel a koronát, ha igazak azok a pletykák, hogy hamarosan apa lesz. Nem vagyok rajongója a franciának, sőt 7 éve a legellenszenvesebb versenyzőnek tartom, de az idei éve előtt kalapot kell emelnem. Jövőre pedig összeáll a Muller-Loeb-Citroen álomhármas, és ez a tény rajongók millióit töltheti el várakozással.  10/9,5

2. Gabrielle Tarquini: A rutinos olaszról már a tavalyi év felénél tudtuk, hogy a Hondához szerződik. Rizikós döntésnek tűnt, ám a japán márka pilótái közül ő volt az egyetlen pilóta, akit elkerültek a technikai hibák. Szlovákiai győzelme pedig alátámaszthatta azokat a várakozásokat, hogy valaki megizzaszthatja Mullert. A szélmalomharcról azonban tudhattuk, hogy csak egy ideig fog tartani. Ezután elveszítette dominanciáját a márkán belül, és az eredmények sem jöttek úgy, mint a szezon elején. Sonomaban szerzett első helyével újra magára talált, és némi szerencsével sikerült is megszereznie a bajnoki ezüstöt. 10/7

3. James Nash: A Yokohoma kupa idei bajnoka, egyben Michelisz Norbi  utóda is. Megkapta élete lehetőségét, ám az első hétvégén úgy tűnt, nem fog tudni élni vele. Marokkóban elért dobogója mutatta, hogy van benne potenciál, melyet ellentmondást nem tűrő ausztriai győzelme is bizonyított. Ezután ugyan jött egy gyengébb periódus, de Portóban a 2. futam után ismét ünnepelhetett.  A szezon további részében ugyan kevés dobogós helyet szerzett, de stabil teljesítménye miatt lehetett vele számolni a dobogóra esélyesek, valamint a privát vb cím várományosai között is. Végül némi szerencsével, mindkettőt besöpörte. 10/7

4. Robert Huff: Ha valakinek kétségei lettek volna, arról, hogy Huffy milyen kiváló pilóta, annak remélem ezen kétségei idén elillantak. Már a szezonnyitón is bizonyította klasszisát, mikor is az utolsó helyről jött fel 6.-nak. Hungaroringi teljesítménye pedig élményszámba ment, gyenge autójával előbb 4. lett, majd a tanári versenyzéssel győzött.  Mivel autója önmagában nem predesztinálta túl sokra, így csak önmaga teljesítményének köszönhette, amit a szezon második felében produkált. Többször küzdött a pódiumért, többnyire Norbi ellen, és többnyire sikertelenül. Ha nincs a magyar versenyző portugáliai kálváriája, valószínűleg megelőzte volna a címvédőt. Makaóban, mely köztudottan az ő terepe, viszont nem ismert kegyelmet, előbb jól tartotta Norbit, és lett bronzérmes, majd aratta pályafutása egyik legszebb győzelmét. Kíváncsi vagyok, jövőre mire megy a Ladával, egy biztos ott is a maximumot fogja nyújtani. 10/8

5. Tom Chilton: Az idény csalódása, azért szerződtette az RML, hogy méltó társa legyen Mullernek, de már a szezon első felére kiderült, hogy ez nagyon nem lesz így. [Nyilván valóan Chilton papa bankszámlája is közrejátszott]. míg a bajnok sorra hozta a győzelmeket, az britnek meg kellett elégednie 6-7. helyezésekkel. Sonomaban kijött neki a lépés és simán győzött, ám rezignált teljesítményére jellemző, hogy a 2. futamon a mezőny legjobb technikájával ,még a pontszerzésről is lecsúszott. Csapattársa megkoronázása után nem volt kérdés, hogy az RML ezüstéremhez akarja segíteni, így például Kínában ajándékba kapott egy győzelmet is.  Makaói szenvedése pedig megfosztotta nagy álmától. Stabil anyagi helyzetének köszönhetően, viszont jövőre is őt láthatjuk a Chevrolet legerősebb csapatánál, kérdés, hogy mit kezd a vezérszereppel. 10/6

6. Michelisz Norbert. A magyarok hősének nem indult jól a szezonja. Sorra hátráltatták technikai hibák, az időmérőkön nem jöttek az eredmények, és néhány szurkoló már a vészharangokat kezdte kongatni. Nem kellett volna, Szlovákiában már sikerült a dobogóra is felkapaszkodni, de a második futamon való technikai hiba visszarántott bennünket a kételyek közé. A hazai futamán aztán minden megváltozott, fantasztikus versenyzéssel lett második, majd sérült autóval csípett el 4 pontot. Ettől kezdve Norbi és Kochi san rettegett párost alkotott, melyet zsinórban szerzett 4 dobogójuk is alátámasztott. A nagy reményeinket, azonban a portugáliai baleset áthúzta. Hogy nincsen semmi baj, azt az argentínai, majd az amerikai hétvége bizonyította, hiszen kedvencünk ismét az élmezőnyben csatázhatott. Japánban, a Honda földjén viszont már biztos volt, a gyár legjobb pilótáját Michelisz Norbertnek hívják. Előbb mesteri körrel szerezte meg a pole pozíciót, majd aratta az idei év legsimább győzelmét. ha nincs a Makaói rajtbaleset, talán felültudja múlni tavalyi pozícióját, de így sincs oka semmi miatt szomorkodni. Sok ezer honfitársam nevében beszélek, mikor azt mondom, a 2014-es év az ő éve lehet! Teljesítményére, és akarására szívem szerint a maximális pontot adnám mivel azonban itt az évet kell értékelni, így: 10/8

7. Michel Nykjær Az idei év nagy vesztese ez a rendkívül szimpatikus dán versenyző. Remekül kezdett, hiszen Monzában 2. lett, majd Marokkóban megszerezte első győzelmét. Ezt követően nem lehetett nem számolni vele, és a 3,5 százalékos tejet eszünkbe juttató autójával. Salzburgringen, majd Moszkvában is simán győzött, és úgy tűnt tükörsimán gyűjti be a privát világbajnoki címet, valamint az évégi bronz vagy ezüstérmet, amikor kiderült nagy a baj.  Történt ugyanis, hogy elfogyott a pénze, és a Nika Racing egyszerűen kitette a szűrét, helyét a befizetett Taniguchi vette át. szóra sem érdemes eredményeket elérve. Hogy az autósport világa milyen kegyetlen is azt jól jelzi,hogy jövőre szinte biztosan nem a nagyok között látjuk, hanem az ETCC-ben. Túl jó ő oda! 10/7.5

8. Tiago Monteiro: Azok után, hogy a tavalyi év végére  kiszabadult a képességeihez mérten gyenge Sundredből, nem ilyen szezont várt. Pláne, hogy Makaóban szerzett 2. helyével üzent idei Hondás társainak, hogy számolni kell vele. A szezon első felében nem jött ki neki a lépés, hol technikai hiba hátráltatta, hol az autója nem volt elég jó, míg máskor Muller túlzott agresszivitása fosztotta meg a remélt jó eredménytél.  Számomra az év pillanata volt vele kapcsolatban, mikor Magyarországon defektet kapott, és a szemem előtt hajtott a gumifalba. Argentína után mintha egy másik Monteirot láttunk volna, a hibák elkerülték, és állandó résztvevője lett a futamok utáni pezsgőzéseknek, szezonja Kínában szerzett győzelmével csúcsosodott ki. A második félében mutatott teljesítménye is mutatja, hogy 2014-ben számolnunk kell a portugál fenegyerekkel. 10/6

9. Pepe Oriola:A szezon másik csalódása. Bár ő sem a szívem csücske, azt el kell ismernem, hogy roppant tehetséges ez a spanyol srác. Marekesben közel egy év után újra győzelemre tudta vezetni a Seatot, és lett minden idők legfiatalabb futamgyőztese. Ezt követően is általában a legtöbbet hozta ki gyengécske autójából, ám tudta, ha nagy eredményt akar elérni, akkor váltania kell. A váltás a szezon közepén meg is történt, mikor is a Chevrolethez szerződött. Bevallom őszintén azt vártam ,hogy néhány futam után stabilan a dobogó esélyesei között lesz, és 1-2 futamgyőzelmet is arathat, de végül nem lett igazam. Az egy dolog, hogy még mindig nem nőtt be a feje lágya, és túlzott agresszivitása miatt meg is szokták büntetni [Makaó érthetetlen módon kivétel], de az a három pódium amit felmutatott autójához, és tehetségéhez képest is édeskevés. Még nem tudni hol folytatja jövőre. 10/6

10. Tom Coronel: A tar holland mókamester szezonjával kapcsolatban ambivalens érzéseim vannak.  Egyértelműen ő volt a BMW idei vezére, viszont teljesítménye messze nem volt olyan kiegyensúlyozott, mint tavaly. A dolgot még csak tetézte, hogy bevallottam a második futamokon való pole volt a célja, így direkt a 10. helyet célozta meg a kvalifikációk során. Kétszer győzött, először északi szomszédainknál, majd Coronel földön Suzukában. Legjobb teljesítményének én mégis inkább Moszkvai teljesítményét tartom, ahol az első sorból kezdhette az első futamot, majd lett remek versenyzéssel 2. Nagy kár, hogy több ilyen kiugró eredményre csak a második futamokon volt képes. Nem tudjuk jövőre hol vezet, de nemrég tesztelte a DTM-es BMW-t és ha máshol, legalább ott lenne jó látni az Eat my dust feliratot, bár erre nem sok esély van.  Azért elég nagy igazságtalanság, hogy egy Menu, Coronel, vagy Nykjaer képességű versenyző nem talál a képességeinek megfelelő helyet, míg Valente vagy Chilton a Chevroletben feszíthet. 10/6,5

15. José Maria Lopez: A majdnem f1-es pilótává való argentin túraaútóbajnok volt a szezon bombabeugrója. Hazai pályán kapta meg a lehetőséget a gyengén teljesítő Barth helyet, és naná, hogy élt is vele. Már az első futamon is ő volt, aki produkálta a showt, és lett legjobb privátként 5. Ezután viszont senki sem számított arra ,hogy a többiek meg sem tudják szorítani a helyi hőst, aki pazar győzelmet aratott. Nagy esély van rá, hogy jövőre ő vezeti a 3. Citroent. Véleményem szerint jó lenne egy ilyen képességű pilótát a sorozatban látni. 10/8,5