Úgy gondoltam ezt a gyönyörű keddi napot nem kisebb videóval kellene indítani, mint a magyar könnyűzene történelem egyik legnagyszerűbben sikerült duettjével. Kiszel Tünde a magyar média polihisztorasszonya amellett, hogy kiváló műsorvezető, tv-s személyiség és igazi jelensége a mai magyar bulvárnak,  6 évvel ezelőtt az éneklésbe is belekóstolt. mit belekóstolt, valósággal berobbant világraszólóan színvonalas zenei projektjével. Duettpartnere nem kisebb sztár volt, mint az oly kiváló Holnap történt című film rendezője Gerencsér Tamás, vagy ahogyan egy ország szereti Tomi.  Ezzel a dallal Tomi is egy igazi sokoldalú médiaszereplő lett, hiszen bebizonyította, hogy azon túl, hogy kiváló színészből tudja kihozni a színjátszás 120 százalékát, még énekelni is kiválóan tud. Nem elég, hogy mindketten hamis hangok nélkül énekelnek, éteri hangjuk már-már világszínvonalú.
Már maga a dal is egy gyönyörű történetet mesél el, ahogyan ez a férfi és ez a nő visszaemlékezik csodás szerelmükre, amely ugyan megperzselte lelküket, ám ők mégsem bánnak semmit, szakításuk ellenére sem. Mennyire újszerű mondanivaló volt az 2008-ban, amikor előadók kiöntötték a szívüket, és megvallották, hogy nem bánnak semmit sem, addigi életükből. Csodálatos az a fajta metafora is, amellyel a dal írója él, hiszen költőien fogalmazta meg az "És látom A hajnal után  A felkelő nap sugarát" sorok segítségével, hogy a szerelmesek már alig várják, hogy kibéküljenek, és újra ölelhessék egymást. Vannak dalok, amelyek sokat markolnak és keveset fognak, de ez kivétel azok közül. Hiába tűnik kevésnek a dal sorainak száma, ez a néhány őszinte, szívből jövő vallomás felér 100 közhelyes mondattal, és így ér el katarzist a hallgatóban. Olyanfajta katarzisról beszélek, amelyet egy másik magyar könnyűzenei dal sem okozott számomra.
A művészileg tökéletesen megkomponált videoklip  pedig tovább erősíti a hallgatót, hogy itt valami leírhatatlan csodával áll szemben. A klipben a magyar média olyan jeles szereplői is feltűnnek a két szuper-tehetséges előadón kívül, mint Anettka, vagy mint Jáksó László, akik csak emelik a klip fényét. Már maga a videó expozíciója is hihetetlenül művészi: ahogy a tehetséges kompozitor tulajdonképpen a fotelbe festi Tündét, éreztetve annak festői szépségét. S ahogy halad a klip előre úgy váltakoznak a képsorok színesből, szépiába, fekete fehérre, majd újra színesbe, éreztetve ezzel a szereplők lelkének változását.  A képsorok változásai semmifajta  giccs érzetét nem adja, hanem hagyja, hogy a befogadót magával ragadja a dal mondanivalója, romantikája és a szerelmesek sorsának tragédiája.

Most osztályoznom kellene a dalt, de nem vagyok méltó, hogy ezt az általam naponta meghallgatott remekművet számokkal honoráljam. Több ez annál.