Pont egy hete ért véget az idei szezon, és aki a tavalyi dominancia után felüdülést remélt, annak csalódnia kellett. Már a téli tesztek alapján is világos volt, hogy az idei évben a Mercedes pilótái uralmuk alá fogják hajtani a száguldó cirkusz többi tagját, és ez így is történt. Hamilton és Rosberg kettőse szinte esélyt sem hagyott az ellenfeleknek, és, ha nem lett volna Daniel Rcciardo három bravúros (és valamennyire szerencsés győzelme), az idei év már most feledésbe merült volna.
Bejegyzésemben teljesen szubjektívan nyilvánítanék véleményt az idei év pilótáiról.

1. Lewis Hamilton: Nincs miről beszélni, teljesen megérdemelten lett másodszor a világ legjobbja, amelyet 11 győzelmével nyomatékosított. 2008-ban még csak egy másodéves kölyök volt, aki állta a sarat, idén viszont komplett hétvégéken bizonyult érinthetetlennek. Három kiesését leszámítva nem akadt gyenge hétvégéje, ha pedig a szombati edzést elrontotta, ő produkálta nekünk a műsort, előretöréseivel. 10/10

2. Nico Rosberg: Ausztráli győzelmével 25 pontos előnyre tett szert Hamiltonnal szemben, ám látszott, hogy csak riválisa botlásaiból/ technikai hibáiból tud igazán profitálni. Monacóban hasonló körülmények között szerezte meg a rajtelsőséget, mint Schumacher 2006-ban, húzásával kirobbantotta az év botrányát. Legnagyobb problémája az volt, hogy bár az edzéseken kellően gyors volt (11 pole pozíciója több mint megsüvegelendő), a versenyeken önerőből nem tudta legyőzni legnagyobb riválisát. (Monaco karakterisztikája miatt Hamilton nem tudta megelőzni, Brazíliában pedig az angol bajnokaspiráns hibázott.) A másik nagy probléma Rosberggel kapcsolatban, hogy éretlen hibákat vétett, Monzában egy győzelmet adott át társának, Belgiumban ő okozta a balesetet, Moszkvában pedig már az első kanyarban győzni akart. Az utolsó futamig esélye volt a bajnoki címre, ám aki figyelte az évet, az tudta, hogy ez csak matematikai, nem pedig valós sansz. Tehetsége, és gyorsasága megkérdőjelezhetetlen, ám fejben érnie kell, ha fel akarja venni igazán versenyt Hamiltonnal 10/7,5

3. Daniel Ricciardo: Az idény pozitív csalódása. Tavaly még sokan megkérdőjelezhettük, vajon tényleg reális-e a helye a Vettel mögötti második Red Bull volánja mögött. Daniel nemcsak azt a választ adta, hogy jó második számú pilóta, hanem az idény során egyre inkább átvette a vezérbika szerepét. Ausztráliában szerzett második helyét ugyan később elvették, (Plusz18 pontjával egy időben a VB 2. helyén is állhatott volna.) ám nem zuhant össze és sorozatos dobogós helyei mellett, három remek győzelmet is aratott. Az idény végére aztán igazolódott a realitás, és meg kellett elégednie az összetett bronzéremmel, amelyet jövőre szeretne kijavítani.
10/8,5

4. Valtteri Bottas: A szezon másik nagy felfedezettje, az elmúlt két év alatt rengeteget tanult, hogy a mezőny egyik legstabilabb pilótájává váljon. Szinte minden futamon a pontszerzők között zárt, az idény közepére pedig már egyértelműen Massa fölé nőtt csapaton belül, amelyet zsinórban szerzett három dobogója is bizonyított. Az év végre kissé megingott dominanciája a Williamsnél, de így is fantasztikus évet zárt. Ricciardo mellett a jövő potenciális világbajnoka. 10/7,5

5. Sebastian Vettel: Elméletem szerint a bajnokokról mindig akkor derül ki, hogy mekkora versenyzők is valójában, amikor nem egy ütőképes autóban ülnek. Az elmúlt 4 év uralkodója, ugyan nem tudta felvenni a versenyt Ricciardoval, ám mégsem lehet csalódott, hiszen jó pár versenyen bizonyította, hogy gyorsasága nem kopott meg. (Barcelonában 10 helyet jött fel, egy olyan pályán ahol előzni is alig lehet, Szingapúrban második lett, hazánkban nyerhetett is volna, Austinban pedig az utolsó helyről ért fel az élboly mögé.) Eligazolásával az F1 történelmének egyik legsikeresebb munkakapcsolata szakad meg. Sokan hasonlították Michael Schumacherhez, ésmost barátjához hasonlóan a gyengélkedő Ferrarit kell felvinnie a csúcsra. 10/7

6. Fernando Alonso: Amilyen csodálatos indult a Ferrari-Alonso saga, olyan rosszul is ért véget a versenyző és az istálló kapcsolta. Igaz, hogy régen, de már kétszer feljutott a csúcsra, és nem titkolt vágya volt, hogy Maranellóban tegye fel a koronát pályafutására. (2007-ben azt nyilatkozta, hogy harmadik címe után visszavonul.) Idáig is általában az ő zsenije volt az, amely a lehető legtovább versenyben tartotta a csapatot, ám ezzel az autóval még ő sem tudott mit kezdeni. (Hasonló a helyzet, mint utolsó Renaultos évében.)  Az év során kiegyensúlyozottan hozta a pontokat, többször erőn felül teljesítve érte el a legjobb ötöt, és kétszer még a dobogóra is felállhatott. (Ha megnyerte volna a magyar nagydíjat, az nemcsak az év, de az évtized szenzációját is jelentette volna.) Ki lehet jelenteni,m hogy ami ki lehetett hozni az autóból, azt ő kihozta. Jövőre tékozló fiúként tér vissza a Mclarenhez, hogy ugyanazt a célt teljesítse, amiért 2007-ben odaszerződött, vagyis, hogy megnyerje pályafutása harmadik VB címét.
10/7

7. Felipe Massa: Azok után, hogy elhagyta a Ferrárit, úgy érezhettük, végre igazi vezére lehet egy élcsapatnak, ám ez nem jött össze. Bottas az idény első felében fölülkerekedett rajta, és Massa csak a szezon második felében tudta bizonyítani, hogy még van benne potenciál. Ausztriai rajtelsősége mellett, háromszor is felállhatott a dobogóra, monzai harmadik helye számára is sokat jelentett. Ha Bottast nem is fogja tudni legyőzni hosszabb távon, idén bebizonyította, hogy helye van a sorozatban

10/ 6,5

8. Jenson Button: Ricciardo kizárását követően dobogós hellyel adózót édesapja emléke előtt, és az idény során folyamatosan átvette a csapaton belüli vezér szerepét az ifjú Magnussentől. Idénye kísértetiesen hasonlított a tavalyihoz, amikor egy gyenge autóval teljesített stabilan, már-már erőn felül. Lehet, hogy Brazíliában láttuk utoljára, ha távozik, akkor az Endurance Vb-n találkozhatunk vele a jövő évben.  10/6,5

9. Nico Hülkenberg: Hiába hozta az előző két évben nyújtott sínvonalat, Ricciardo és Bottas felfutásával, veszített a renoméjából. Hiába gyűjtötte a 4.-5. helyeket, és javított az időmérőkön megszerzett pozícióin, a dobogó még mindig várat magára. Pár éve, még úgy tűnt világbajnok lehet valamikor, jelenleg viszont úgy áll a helyzet, hogy egy Rosberghez hasonló karriert futhat „csak” be.
10/6,5

10. Sergio Perez: A tavalyi csalódást keltő Mclarenes szereplése után, úgy egy középcsapatnál magára találhat, mint tette azt a Saubernél. Bahreinben megszerzett harmadik helye bizonyíték volt gyorsaságára, ám az esetek jelentős többségében nem tudta igazán felvenni a versenyt Hülkenberggel, és bizony forrófejűségéből még nem veszített eleget ahhoz, hogy stabil pilóta legyen.
10/6

11. Kevin Magnussen: A WSR 3,5-es osztályának tavalyi bajnoka, valósággal berobbant a mezőnybe, ausztráliai remeklésével. Elmondása szerint úgy szeretett volna debütálni, mint Hamilton 2007-ben, ám a technika ezt nem tette lehetővé, továbbá az a tény sem, hogy az idény során többször beleszűkült a mezőnybe. Az idény második felében viszont éppen ő volt az, aki produkálta nekünk az érdekes momentumokat, előzések, és ütközések formájában. ( Agresszivitása több büntetést is eredményezett.) Gyorsasága megvan, és Wookingban jövőre is megkapja a lehetőséget a fejlődésre.
10/6

12. Kimi Raikkönen: Abszolút az idény csalódása. Az ember azt várta, hogy 2007-hez hasonlóan, egy ambiciózus sikerorientált Kimi veszi fel a harcot az ellenfelekkel szemben, és nem egy kiégett, demotivált, a korábbi Jégemberre cseppet sem emlékeztető pilóta. Lehetne azzal mentegetni, hogy az idei Ferrari bűnrossz volt, de érdemes megnézni, hogy Alonso mennyit hozott ki a csomagból a finn világbajnokhoz képest. Egyedül Belgiumban tudott valamit villantani régi fényéből, de a dobogóra ott sem volt reális esélye. 10/4,5

13. Jean-Eric Vergne: Groteszk helyzet, hogy pályafutása eddigi legjobb éve után kell elhagynia a mezőnyt, de későn bizonyított a Torro Rossónál. Az idény során dominált csapaton belül, ám nem tudta meggyőző fölénnyel maga mögé utasítani ifjú csapattársát, továbbá többször csapata hibája miatt úszott el a jó eredménye. Annyit azért sikerült bebizonyítania, hogy egy FIA által szervezett világbajnokságban (vagy az IndyCarban) egy megfelelő technikával stabil, folyamatos jó teljesítményre predesztinálható pilóta. 10/6

14. Romain Grosjean: Azok után, hogy a tavalyi évben többször is a dobogón végzett, valamint a szezon végére a legjobb, nem Red Bullal, vagy Ferrarival versenyző pilótává vált, most úgy érezheti, elvesztegetett egy évet a pályafutásából. A mezőny egyik leggyengébb technikájával kétszer végzett a pontszerzők között, és tehetsége nem tudta ellensúlyozni a Lotus gyerekbetegségeit. Jövőre marad a csapatnál, és a Mercedes motorral felszerelt autóval visszatérhet 2013-as önmagához.
10/5

15. Danil Kvjat: Azok közé tartoztam, akik kétkedtek, hogy egy 20 éves fiatalember, aki még csak GP2-es vagy WSR futamot sem teljesített, meg tudja-e állni a helyét a legjobbak között. Erre tessék, nemcsak, hogy megállta a helyét, de stabil teljesítményével elérte, hogy egy igazi topcsapat szerződtesse, amellyel a győzelemre is esélye nyílhat. Ezt hívják villámkarriernek.
10/7

16. Pastor Maldonado: Hasonlóan a tavalyi évhez feltehetjük a kérdést, ha nem lenne mögötte az egész venezuelai állam, még mindig a mezőny tagjának tekinthetnénk-e. Egyértelmű, hogy nem, Ő az aki ugyan nem tehetségtelen, de a fizetett pilóták új generációjának jeles képviselője, akinek a sportágban eltöltött évei nincsenek egyenes arányban az eredményeivel. Az idei évben is csak egyetlenegyszer szerzett pontot, általában a rá jellemző agresszív manőverekkel, valamint autója összetörésével tűnt ki a mezőnyből.
10/4

17. Jules Bianchi: Az év (majdnem) tragikus hőse Már tavaly is bizonyított a Marussiával, az idei évben pedig tovább bizonygatta, hogy egy csiszolatlan gyémántról beszélünk az esetében. Monacóban általános megdöbbenésre pontot szerzett, és stabilan hozta a helyezéseket, eluralva a mezőny gyengébb autóinak különversenyét. Már folytak a találgatások, hogy hova is szerződik 2015-re, ám a suzukai balesete után már az is csoda lenne, ha valaha visszatérhetne a pályára.
10/7

18. Adrian Sutil: 2010 körül meg voltam győződve arról, hogy ha a német pilóta kap egy ütőképes autót, akkor a dobogókért is képes lenne harcolni. Ma már abban sem vagyok biztos, hogy ott a helye a mezőnyben. Tény, hogy a Sauber még soha nem volt ennyire rossz, de Sutil szinte semmit nem tudott felmutatni, két Q3-as eredményét kivéve. Úgy gondolom hogy Brazíliában láttuk utoljára.
10/5

19. Marcus Ericsson: Tipikus példája annak, hogy nem kell megnyerni egy alsóbb kategóriát, elég, ha a szponzoroknak van pénze, és akkor biztosítva van valaki jövője az F1-ben. Egyetlen momentumára sem emlékszem az évben, pénze van, egy Saubernél elvegetálhat még egy évet. (Feltéve, ha mutat is valamit)
10/4

20. Esteban Gutierez: Tavaly úgy tűnt Perez mellett egy újabb mexikói tehetséggel gazdagodhat az F1, idén azonban ki kellett ábrándulnunk belőle. Bár a Sauber nem volt ütőképes, legalább Sutil ellen kellett volna bizonyítania, és nem siránkozni, hogy nincs helye a jövő évre.
10/4

21. Max Chilton: Már tavaly is bebizonyosodott, hogy a WTCC-s menő Tom öccse, leginkább az apa bankszámlája miatt van itt, és nem a sziporkázó tehetsége miatt. Idén ugyanazt hozta, amit tavaly, Bianchira kevés veszélyt jelentett, de legalább általában behozta az autót a célba. 10/4,5

22. Kamui Kobayashi: Egy év F1-től mentes pihenő után visszatérni a mezőny leggyengébb alakulatához nem egy leányálom, egy tehetséges pilótának. Csapattársát általában felülmúlta, és párszor meg is vívott Bianchival a gyengébb autók legjobb helyéért, és amit lehetett véghezvitt a Caterham volánjánál. Amit sajnálhat, hogy nem rendelkezik olyan erős kerettel, mint svéd csapattársa, és így neki kellett átadnia a helyét a belga futamon.
10/5

23. André Lotterer: Korunk legjobb Endurance versenyzője, az idei Le Mans-i 24 órás győztese, 12 évvel első tesztje után végre itt is megmutathatta magát. A belga időmérőn legyőzte csapattársát, ám a futamot bántóan rövid idő után be kellett fejeznie. Finoman szólva is tehetségesebb annál, mintsem 1,5 kör legyen az F1-es pályafutása időtartama.

24. Will Stevens: Idén egy futamot nyert a WSR-ben, ahol esélyesként végül 6.-ként zárt. Valószínűsítem, hogy nem mutatkozott volna be a Formula1-ben, ha nincs meg a megfelelő anyagi háttere, és persze a Caterham kalamajkája. Abu Dhabiban azért szépen helytállt, az edzésen még Kobayashit is legyőzte.
(Az utolsó két pilótát úgy gondoltam értelmetlen lenne egyetlen futam alapján minősíteni.)

A jövő hét folyamán a csapatok kiértékelését szándékozom elkészíteni.
A tavalyi értékelés: http://tiborvilaga.blog.hu/2013/11/28/f1_2013_szezonzaro_1_resz_pilotak_ertekelese