A Rocky filmek 5 legjobb végső harca

A Rocky epizódjait nem lehet csupán a bokszmeccsek alapján értékelni, mivel ez legalább akkora dőreség lenne, mintha a Csillagok háborúja epizódjait  látványvilág szerint rangsorolnánk.  Ám én most mégis arra vetemedtem, hogy összegyűjtsem az olasz csődör végső küzdelmeit ízlésemnek megfelelően. A listából hiányzik az ötödik epizód Tommy Gunn elleni utcai verekedés, mivel a moziváltozatban való harc kissé arcul csapja a mítoszt. (Ez persze nem vonatkozik a rendezői változatra, amely fellelhető a legnagyobb videómegosztón, ott egy sokkal jobb jelenetet kapunk, amelyben nem valami gagyi rap betét, hanem a Goin to the Distance című örökzöld szól a jelenet alatt.) Ezeknek a filmeknek a zöme jóval több, mint bokszfilm, de ez nem azt jelenti, hogy a végső jelenetek ne lettek volna a lehető legprofibban elkészítve A jeleneteket maga Stallone kordinálta, és egy egy mérkőzés felvétele heteket vett igénybe, mivel Sly előre eltervezte, hogy melyik pillanatban mi történik majd. A szériát sokszor éri az vád, hogy meglehetősen valótlan képet fest az adott küzdelemről, ez így van, ám egy esetet kivéve ezzel nincs igazán problémám.  A lista természetesen teljesen szubjektív.  

1. Rocky vs Ivan Drago (Rocky IV 1985) 

 

Ha filmként rangsoroljuk, akkor a saga negyedik epizódja valahol a legvégén kullogna, de ez nem változtat azon, hogy a bokszjelenet egyszerűen lebilincselő.  A filmmel a legnagyobb bajom, hogy egy montázsfilmet sikerült létrehoznia a készítőknek, amelyet még nyakon öntöttem némi hidegháborús propagandával és amerikai pátosszal, és ez sajnos a nagyjelenet is kissé belengi. Viszont nem tehetek róla, hogy az a fajta szentimentalizmus, miszerint Rocky küzdőszelleme maga mellé állítja az orosz közönséget, engem egyszerűen megvett kilóra. És, hogy miért ez az első? Azon egyszerű oknál fogva, mert ez szól leginkább a boksz lélektanával. Amikor a meneteket összekötő montázs során a két elcsigázott bunyós kinéz egymásra, az festi leginkább alá ennek a sportnak a szépségét. Ha már a montázsnál tartunk, ennek a filmnek nem Bill Conti szerzeményei szolgáltak aláfestőzenének, és ez kivételesen jót is tett a cselekménynek, ez a fajta elektronikus gépzene sokkal jobban hozzátesz a harc hangulatához.  Balboanak itt van a legnehezebb dolga, hiszen egy majd 20 centivel magasabb ellenféllel szemben kell megállnia a helyét, és itt jön ki leginkább az a pátosz amellyel Stallone viseltetett a karakterével szemben. A meccs kulcsmomentuma egyértelműen a második menet, mikor Rocky ténylegesen felveszi a kesztyűt Dragoval szemben.  Rocky epizódbeli ellenfelének és az őt alakító Dolph Lungrennek pedig sikerült betörnie a popkultúra történelmébe. Ezután a rész után kezdtek el azzal viccelődni,m hogy Rocky következő ellenfele már maga az Alien lesz.  Bokszrajongóként fele hajamat odaadnám, ha 2014-ben egy ilyen nehézsúlyú meccset látnék, bár tudom, hogy ilyen csak a mesében, illetve a Rocky 4-ben van. 

 

2. Rocky vs Apollo Creed (Rocky 1976)

Az első részben még nem kapott akkora szerepet a küzdelem, a két órás játékidőből mindössze  8 perc küzdelmet látunk, de ez így is a filmtörténelem aranylapjaira való. Az Apollo elleni küzdelmet a Muhamad Ali és Chuck Wepner közötti 1975-ös küzdelem inspirálta, amelyben a teljesen esélytelennek tartott Wepner a 15. mentig állta a sarat minden idők legnagyobbjával szemben. A Rocky filmek legnagyobb erénye, hogy sokaknak adnak motivációt, mikor a padlón vannak és ez ebben az epizódban is megmutatkozik. mikor a bajnok a 14. menetben padlóra küldi Balboát és ő végül feláll az metaforikus értelemben is jelenti a padlóról való felkelést. Az utolsó menet idő előtti legongatása pedig a sportágat sújtó mérhetetlen korrupciót kívánta szimbolizálni.   Bár a meccset elvesztette, Rocky értelme ebben a 15 menetben nyert értelmet, hogy aztán a filmtörténelem egyik legszebb happy endjével záruljon a történet. 

3. Rocky vs Mason "The Line" Dixon (Rocky Balboa 2006)

Nem tudok még egy hőst, aki ilyen méltó búcsút kapott volna Hollywoodban, mint az "Olasz csődör" Stallone ugyanis nagyon magasan abszolválta a legenda utolsó történetét. A helyzet ugyanaz, mint 30 évvel korábban: Rockynak az ég adta világon semmilyen sanszot nem adnak, ám ő megdöbbenti a világot és méltó ellenfele lesz az aktuális bajnoknak. Véleményem szerint ez a bokszjelenet sikerült az egyik legrealisztikusabbra, néhány pillanattól eltekintve tényleg az volt az érzésem, mintha egy HBO által szervezett valódi bokszmeccset néztem volna.   2007-ben mikor először láttam a filmet, tudtam mi lesz a vége, és megfogadtam, hogy nem érzékenyülök el, ám ennek az alkotásnak mégis sikerült nagyon mélyen meghatnia, főleg a film végén tapasztalható katarzis miatt. 

4. Rocky vs Apollo Creed (Rocky II 1979)

Eredetileg nem kívánták folytatni a philadelphiai bunyós történeté, ám Stallone számára aktuális filmjei nem hozták meg a várt siekrt, így legismertebb karakteréhez kellett újra nyúlnia. A Rocky II kicsit olyan mintha kissé újraforgatták volna az első részt, és pont ettől méltó folytatása a nagy elődnek. Az egyetlen nagy különbség azonban az, hogy ezúttal tényleg kiszolgálták az amerikai álmot. Az Apollo elleni végső küzdelem sokkal brutálisabb, mint három évvel korábban és talán egy fokkal jobb is lenne, ha... Ha nem rontották volna el a végét egy olyan eseménnyel, amely jó ha minden ötvenezredik bokszmeccsen fordul elő. Értem én, hogy a hős heroizmusát akarták demonstrálni, de ez így mégiscsak túlzás volt. Ennek ellenére kiváló maga a mérkőzés és természetesen a film is. 

5. Rocky vs Clubber Lang II (Rocky III 1982)

1982-ben jött el a pillanat, mikor a dráma popcornmozivá lett. Semmi bajom a harmadik epizóddal, de hiányzik belőle az a hangulat ami az első kettő (és a hatodikat) naggyá tette. És sajnos ez a végső harcon is meglátszik, Clubber Lang szerintem az egyetlen olyan nagy ellenfél, aki nem méltó Balboához. Nem több, mint egy izomkolosszus, akinek nagy a szája. Jó persze brutálisan tud ütni, de egy Rocky kaliberű klasszishoz nem igazán méltó Valószínűsítem, ha Rocky edzője nem hal meg az első meccs alatt, akkor egy ilyen Lang kaliberű bunyóst a hős simán elintézett volna már ott is. A visszavágó talán a lecsöpörgőbb meccs, és az egyetlen, ahol nem az utolsó menetben vagy az után dől el a küzdelem, de valami plusz még hiányzik belőle. Azért pedig, amit Rocky csinált, a harmadik menet elején teljesen valószerűtlen.

Elnézést, hogy csak spanyolul tudtam belinkelni a jelenetet, de a Youtube-on nincs fent angolul a teljese meccs.

Elnézést kérek, ha túl nagy pátosszal beszéltem a filmekről, de ezek a filmek meghatározták a gyermekkoromat és a személyiségfejlődésemet. :) 

 

Címkék: FILM