Pedig milyen jól indult a karrierje: 2 szezont töltött el a szép emlékű Forma 3000-ben, melyből az első szezonjában 2. lett, [Juan Pablo Montoya múlta felül] majd egy év múlva németekre jellemző dominanciával "verte agyon" a mezőnyt, [Néhány név abból a mezőnyből: Stephane Sarazien, Thomas Enge, Bruno Junqueira, Enrique Bernoldi, Justin Wilson, Thomas Biaggi, s még sorolhatnám a neveteket napestig]. A Mclaren utánpótlás nevelő egyesületének volt a tagja, melyről Hamilton óta tudjuk, hogy egy nagyszerű ugródeszka, de sajnos csúnyán át lett dobva a palánkon s módja szerint be is mutatkozott a királykategóriában, de az a Prost sok mindenre volt jó, csak arra nem, hogy versenyképes legyen. az a csapat, mely a 99-es évben még dobogót szerzett 0 ponttal zárta az évet. Nick szezonja totális katasztrófa volt a 17 versenyhétvégéből 11-szer nem is látta a kockás zászlót.

Szerencsére Peter Sauber [akinek mindig sasszeme volt az ifjú tehetségek megtalálásában] meglátta, hogy kár lenne veszni hagyni egy ilyen ígéretes srácot, s kimenekítette a süllyedő hajóról. 2001-re Quick Nick szinte szárnyra kapott [na nem a Red Bulltól, mely a csapatot szponzorálta]. A szezont egy fantasztikus 4. hellyel indította Melbourneben, majd a kaotikus Brazil nagydíjon a dobogóra is felállhatott! Ezután ugyan ilyen eredményeket nem tudott elérni, de mindenki látta, hogy őstehetséggel van dolga az F1 világának.Egy olyan emberrel aki egy előtte évekig mélyrepülésben lévő Sauberből képes volt ilyen eredményeket kihozni.  Ám megtörtént az a bejelentés, ami örökre megváltoztatta hősünk életét: Mika Hakkinen bejelentette, hogy 1 év pihenőt tart. Mindenki Nick szerződtetését várta, hogy a Mclaren, s főleg a Mercedes így hálálja meg korábbi sikereit, s ismeri el nagyszerű idényét. S jött a fekete leves kiderült, hogy Kimi Raikkönen kapja meg azt az óhajtott ülést. S hősünkben itt valami visszafordíthatatlanul eltörött.

Ez a törés a 2002-es szezonjában még nem látszott meg, de ekkor már esélye sem volt megismételnie előző évi remeklését, legjobb eredménye egy spanyolországi 4. helyezés volt. Ám a legemlékezetesebb eset a következő futamon Ausztriában történt meg vele, ahol is kicsúszott a pályáról, majd egy kanyaron átcsúszva telibe találta Takuma Satot, akit mentőhelikopterrel kellett kórházba szállítani. Aki látta Heidfeld arcát a baleset után, az soha nem fogja elfelejteni.

Nick azonban minden bizonnyal elfelejtené a következő két szezont. A Sauber 2003-as konstrukciója amúgy sem volt a csapat történelmének legjobbja, s erre még rá is tett a két versenyző [Nick és Frentzen] motiválatlansága. Mindent elmond teljesítményükről, hogy már a német futam után köztudott volt, hogy kereshetnek új állást maguknak. Az egyetlen futam ahol mindkettejüknek kijött a lépés az az Amerikai nagydíj volt, ahol Frentzen 3., Heidfeld pedig az 5. helyen ért célba  Bármennyire is leszerepelt ebben az évben, azt senki sem gondolta volna, hogy csak a "sereghajtók bajnokánál" a Jordannél talál ülést magának.Bár csapattársát  [Giorgo Pantano] rendesen elagyabugyálta egy ilyen rémesen gyenge autóval esélye sem volt küzdeni a jó helyezésekért. Az év során kétszer szerzett pontot Monacóban a 9 célba-érkezőből a 7. helyen futott be. Kanadában is elkönyvelhetett 1 pontot, de csak azért, mert a két Williamsat és Toyotát kizárták a versenyből. Ez a futam két dologról is "emlékezetes" maradhat számára: Újonc csapattársa, a Pantanot helyettesítő Timo Glock megelőzte, másrészt pedig elütötte egyik szerelőjét, aki kórházban kötött ki.  

Ezután kevesen számítottak arra, hogy egy topcsaptnál is szóba kerülhet, ám így történt. Frank Williams tesztelni hívta, s a teszteken legyőzte a csapat tesztpilótáját, a 2004-ben már az autóval versenyző Antonio Pizzoniát.. Mindenki arra számított, hogy a csapatfőnök által is favorizált  Mark Webber mellett nem sok sót fog megenni, ám Quick Nick alaposon rájuk cáfolt. Remekül versenyzett az ausztrál nagydíjon, mikor is egy Michael Schumacher hibájából történt ütközés véget vetett a futamának,  Sepangban pedig 4 év szünet után végre újra pezsgőt bonthatott a verseny után. A szezon csúcspontja azonban nem ez a nagyszerű teljesítménye volt, hanem a monacói és az európai futam hétvégéje. Előbbi helyszínen pazar versenyzéssel ért el 2. helyet [ahogyan megelőzte Fernando Alonsot, az ma is sokan emlegetik], majd hazai pályán, a Nürburgringen megszerezte élete első pole pozícióját. Mindenki tudta, hogy a bombaformában lévő Kimi Raikkönen ellen nem sok esélye lesz, de derekasan küzdött mind a finn, mind Alonso ellen, sikertelenül. Mindenki elkönyvelte, hogy 3.-ként fog befutni, mikor megtörtént a dráma: a vezető "Jégember" defektet kapott, s kiesett a versenyből, így hősünk markát 8 pont ütötte. A bajnokság féltávjánál a 5. helyen tanyázott mindössze 2 pont lemaradással Jarno Trulival szemben, ám jó sorozata itt véget ért. A következő öt futam során nem sikerűlt pontot szerezni, s az "átok" csak Hungaroringi 6. helyével tört meg. De nem véglegesen, azt még el tudta viselni, hogy Törökországban kiesett, ám az igazi feketeleves csak ezután következett: egy tesztbalesetben szerzett sérülése kiújult, majd kerékpározás közben egy motoros elütötte. Számára az idény befejeződött. Csalódottságát talán enyhítette, hogy júliusban kislánya született.

A Williams és a BMW útjai szétváltak, ám a gyár  nem volt olyan hálátlan, mint a Mercedes, s továbbra is számított a már teljesen felépült Nick szolgálataira. A gyári csapat fokozatosan fejlődött Ausztráliában 4.-ként intették le, s szezon további  részében is rendszeresen találkozhattunk nevével a pontszerzők között. Olyan erőfölényt alakított ki a csapatban, mellyel sikerült visszavonultatnia 1997 világbajnokát Jaques Villeneuvvet. A szezon legjobb versenyén melyet nyugodt szívvel nevezhetünk minden idők legjobb magyar nagydíjának, pedig megszerezte a BMW első dobogós helyezését. Az ő illetve Robert Kubica által elért eredmények is fényes jövőt jósoltak a gyárnak.

Azt a jövőt ami végül soha nem következett be, pedig hősünket szinte mindenki futamgyőzelemre esélyes pilótának gondolta, ám bebizonyosodott, hogy a Mclaren és a Ferrari erőfölényével szemben a Müncheniek tehetetlenek. Nickre azonban nem lehetett panasz, hangyaszorgalommal gyűjtögette a pontokat [mást ne mondjak az első három futamon 4. helyezést ért el]. Legjobb eredményét Montrealban érte el, mikor is 2. helyen intették le, ezen kívül még egy dobogót szerzett a Hungaroringi futamon ismét a dobogó alsó fokáról üdvözölhette rajongóit. Szorgos pontgyűjtésének jutalma egy év végi 5. helyezés lett. Pazar évét Joda fia tette teljessé.

2008 nem is kezdődhetett volna jobban számára, hiszen az Albert Parkban "ezüstérmet" szerzett. Azonban, ekkor Kubica elkezdte szállítani a jobb eredményeket, s szép lassan megtörtént az amire senki sem számított: a lengyel átvette a vezér szerepét a csapaton belül. Ennek legfőbb bizonyítéka a kanadai verseny volt, mely során Kubica győzött, míg Heidfeldnek meg kellett elégednie a dobogó alacsonyabbik fokával. Innentől Nick megbízhatósága is csökkent, teljesítménye rapszodikussá vállt, hol dobogókat  szerzett [Silverstone, vagy fantasztikus utolsó körének köszönthetően a spai esőkáosz], hol esélye sem volt még a pontszerzésre sem [Magny Cours, Valencia, Interlagos].

A 2009-es esztendő úgy vonul be az egyetemes sportévkönyvekbe, hogy az esztendő amikor minden a feje tetejére állt az F1-ben. A szezon első felében az előző idény nagyjai [Ferrari, Mclaren, BMW] nem igazán találták önmagukat, s annak is örülniük kellett, ha néha 1-1 pontot elcsípnek. Nick keserűségére némi gyógyírt talán csak a Sepangban megszerzett 2. hely jelenthetett vigaszt, ám a futamot a felénél leintették, s így mindenki fele ponttal lett gazdagabb. Az idény végére mind ő, mind lengyel csapattársa magára talált, de dobogóra csak Kubica állhatott. S, hogy ez az éve még rosszabb legyen, az év végén a BMW bejelentett, hogy kiszáll a Formula 1-ből.

2010-re nem is kapott versenyszerződést, így jobb híján elment a Mercedes tesztpilótájának, mely a teszttilalom idejében nem sokat ér. ám végre egyszer emelkedni kezdett a szerencsecsillagja: előbb szerződtette a 2011-es szezonra visszatérő Pirelli, majd az idény utolsó öt futamára beülhetett a Sauber ülésébe. Teljesítményére nem lehet panaszt, s meg kell jegyezni öt futamon több pontot szerzett, mint a kiebrudalt De La Rosa a többi tizennégy megmérettetés során.

2011-re megint úgy tűnt, hogy nélküle kezdődik el a szezon, ám korábbi csapattársa Robert Kubica súlyos balesetet szenvedett egy raliversenyen, s Nick kapta meg a lehetőséget a Renaulttól, hogy bizonyítson. Az idény első három versenyhétvégéjén teljesítménye nagyon változó volt: Ausztráliában, és Kínában nem szerzett pontot, Malajziában viszont 3. helyezést ért el. Ezután kicsit összekapta magát, s a következő hat futamból ötször pontot szerzett. Viszont teljesítményével nem voltak a vezetők megelégedve, így mikor a Magyar nagydíj 23. körében autója kigyulladt Nick Heidfeld Forma 1-es pályafutása befejeződött.

Hősünk jelenleg az Endurance világbajnokságban versenyez a Rebellion Racing versenyistállónál. Két rekordot azonban máig tart az F1-ben:

-A legtöbb dobogós helyezés győzelem nélkül. [13]

-A legtöbb sorozatban befejezett futam  [41 2007 Franciaország-2009 Olaszország]