Antal Imrére mindig is úgy tekintettem, mint valamifajta modern polihisztorra. Elég végignéznünk az életpályáját mennyi mindenben volt sikeres: Erkel Ferenc díjas zongoraművész, színész, sikeres konferanszié, és az ország egyik legsikeresebb tv műsorának műsorvezetője több mint negyedszázadon át. Szakmai karrierjében sikert sikerre halmozott, aztán 1999-ben valami megmagyarázhatatlan dolgot csinált. Gondolom elgondolkozott azon, hogy ugyan elég népszerű a 40 év felettiek között, de ő most befut a fiatalok között, ennek "köszönhetően" kiadott egy rap albumot az MC Papa és a Handa Banda nevezetű formációval. Az sem tántorította el, hogy már 64 éves volt. Amikor nemrég meghallottam ezt a számot, beugrott: ezt már hallottam 5 évesen. Akkor egy jó heccnek tűnt, mondván tök vicces, hogy az ország Imikéje rappel. Ma amikor kicsit többet látok a világból, ezt egy végtelenül kínos és megalázó produkcióként fogom fel. Rappelni akart, oké, de nem volt valaki a környezetében, aki mondta azt mondta volna neki, hogy: "Imre kérlek ne alázd porig magad". Már maga a borító is inkább nekünk hallgatóknak kínos, a dalszöveget pedig inkább nem minősíteném. [Bár az előadásmód nem a legrosszabb amit valaha hallottam, de akkor sem kellett volna.]  Mi pedig inkább felejtsük el gyorsan ezt a rap projectet, és inkább arra az Antal Imrére emlékezzünk, aki egy országot szórakoztatott kifinomult stílusával, és humorával.