Számtalan legendás játékos szerzett két gólt VB döntőn, hogy kapásból a legnagyobbakat említsem Pelé, Ronaldo és Zidane is duplázott az aktuális seregszemle utolsó mérkőzésén. Hol van ő hozzájuk a futballtörténelemben Geoff Hurst. Nem volt sehol gólkirály, nem játszott topcsapatokban, nem nyert bajnokságot, klubszinten egyetlen FA kupa, valamint egy KEK sikert tudhat magáénak. És mégis ez a ma 73 éves angol csatár valamiben felülmúlja a VB döntők valamennyi góllövőjét. Nem kisebb tényben, minthogy ő 3-at is szerzett az adott fináléban.
Az 1965/1966-os volt az ő nagy idénye. klubcsapatában a West Ham Uniteben, amely jószerivel középcsapatnak sem számított, egyszerűen mindenkit elhalványított maga körül.Az egész idényt figyelembe véve lőtt 40 gólja elég indoknak számított, hogy tagja legyen az angol válogatott vb-re utazó keretének. Arról a vb-ről beszélünk, amelyet először és utoljára  a foci tanítómestereinek hazájában rendeztek, és titkon mindenki a háromoroszlánosok győzelmét várta.
Ám hiába volt Hurst nagyszerű formában a kapitány Alf Ramsay a Tottenham sztárját Jimmy Greaves-et favorizálta. Ugyan az angolok továbbjutottak a csoportjukból, ám Greavs játéka nem győzte meg a kétkedőket, ezért a mester  Hurstot jelölte az argentinok elleni kezdőbe. íNNem maradt hálátlan, hiszen győztes góljával lőtte a legjobb négy közé a házigazdákat. Végig pályán volt a portugálok elleni elődöntőben, de akkor néma maradt.
1966 július 30-án  tartották a futballtörténelem vitán felül legjobb vb döntőjét, amelyen a házigazda angolok, és a kiváló csapatot alkotó NSZK ütközött meg. A döntőnek nem volt igazi esélyese, mindkét válogatott nehéz ágon jutott a fináléba. A mérkőzést II. Erzsébet királynő is megtisztelte jelenlétével.
A 12. percben aztán több mint 95 ezer ember kapott hidegzuhanyt, amikor Haller góljával a vendégek megszerezték a vezetést.  6 perccel később Hurst lába először sült el, és egalizált. Kemény, szenvedélyes csata dúlt. amely úgy tűnt hosszabbításba torkollik. A 78. percben aztán Peters a világbajnoki cím közvetlen közelébe lőtte Angliát. Az nSZK azonban bizonyította, milyen is az a német küzdőszellem, és az elgyötörtnek látszó játékosok a legendás Seeler vezérletével új erőre kaptak, majd a Weber és az angol védelem által összehozott gól után jöhetett a 2X15 perc ráadás.
A ráadás, amely meghozta minden idők legvitatottabb gólját. A 101. percben Hurst lefordult védőjéről, majd körülbelül 10 méterről kapura lőtt.  Némi tanácskozás után a svájci író Dienst, asszisztense a szovjet bahramov tanácsára gólt ítélt. A mai napig vitatkoznak arról, hogy bent volt-e a labda teljes terjedelmével, hiszen nem lehet 100 százalékosan megítélni. Jómagam lehetőségeim szerint kikockáztam a felvételt, és szerintem ez egy megadható gól volt. De ebben a bejegyzésben nem erről a gólról van szó, hanem azzal, amellyel kialakult a 4:2-es végeredmény.
Már a 120. percben jártak a csapatok, a nyugat németeket nem törte meg a bekapott gól, minden erejüket összeszedve igyekeztek kiharcolni a döntetlent, és vele együtt az újrajátszást. Az utolsó percekben a labda szinte csak az angol térfélen járt. A hazaiak elkeseredetten védekeztek, amikor Moore vágta ki a labdát, Dienst már a szájába vette a sípot, és kész tényként lehetett közölni, hogy 3:2-vel Anglia a világbajnok Ez több néző és kész tényként kezelte, és egyből a pályára rohant, hogy kedvenceiket ünnepelje. Azt azonban nem vették észre, hogy a sporttárs ránézett az órájára. A játék folyhatott tovább.  Így születhetett meg az a gól, amelynek születésekor több mint 100 ember tartózkodott  apályán. Hurst új erőre kapott, lefutotta védőjét, majd kb 16 méterről kilőtte a bal felső sarkot. Bombagól. A németek kapusának mentségére szóljon, hogy sérülten védte végig a 120 percet, és ha egészséges akkor sem tudta volna védeni, ezt az elementáris erejű bombát. A gól kisebb hangrobbanást idézett elő a Wembley stadionban, és több napos dzsembori vette kezdetét szerte Angliában.
Hiába játszott Hurst még több mint 10 évet, hiába vett részt még egy világbajnokságon, egy szezont leszámítva nem tudta megismételni 66-os formáját. De annak a júliusi délutánnak hála, neve örökre beíródott a történelemkönyvekbe.