Újabb reklám, amely totálisan hülyének nézte a fogyasztókat. a reklámszakma alapja, hogy nem magát a terméket kell elpasszolni, hanem azt a fajta életérzést kell megalkotni, amely magába szippantja a vásárlót, aki nem tud majd ellenállni a terméknek.  Pontosan nem tudom mikor készült ez a reklámfilm, de úgy a 90-es évek elejére saccolnám.  Ez a fél perces valami az akkori fiatalokat célozta meg. Erre utal a bulizást imitáló, amúgy pedig bénán mozgó szereplőgárda.   Az ahogyan mutatják, hogy ők milyen jól érzik magukat már nekem kínos.  Majd ahogyan angolosan megpróbálják kiejteni a termékek neveit, egyre inkább merülünk alá a gagyiba. ("Szudio Lájn", "Szpréj", és még folytathatnám) Apropó közel 3 évig zseléztem a hajamat, de soha életemben nem használtam fésűt hozzá, de ez legyen a legnagyobb probléma. Mert a legnagyobb baj a mikroterjedéssel van. De mi a fene az a mikroterjedés. Beszélgettem biológia illetve áruismeret tanárral erről a tulajdonlásról, és mindketten azt mondták, hogy valamilyen kitalált reklámdumáról van szó. A reklám ismérve, hogy valamifajta fantázianévvel kell eladni a szir-szart a proli számára, és ez erre tökéletes volt. A rendszerváltás idejében nyugodtan hihette ezt, a kádári diktatúrából kitörő ifjúság, hogy ez már valamilyen nyugati csodabalzsam, amely a technológia csúcsát képezi. És ez a reklám tökéletesen el is hitette velük.  És itt volt a kutya elásva, ezzel a kamukifejezéssel etették be igazán a fogyasztókat.