Meg kell vallanom, hogy imádom Trey Parker és Matt Stone kultikus sorozatát.  A sorozat utálói legtöbbször azzal agitálnak Cartmanék ellen, hogy igénytelen az animáció, valamint teljes mértékben alpári humorra épül a sorozat. Ebben igazuk van, ám ezek az emberek sajnos nem képesek túllátni a szemükön.  a sorozat ugyanis ennél jóval több, az alpári kereteken belül nagyon is fontos témákról esik benne szó, és az alkotók bizony kiállnak a véleményük mellett, tűzzel vassal. Ők azok a fickók, akiket nem lehet sem egyik, sem másik politikai oldalra besorolni, hiszen kíméletlenül osszák, mind a republikánus, mind a demokrata oldalt, de ez csak az érme egyik oldala. amellett, hogy szinte kivétel nélkül belerúgtak minden hírességbe/ politikusba az USA-ban tűzzel vasal irtják a tabukat és a politikai korrektséget is.  ennek az egyik legszebb példája a 6. évad 14.. része, amely "A tolerancia haláltábora, avagy mit csinál egy egér a seggedben" címet kapta.  Már a cím is roppant píszi ellenes, hát még a kivitelezés. Gondoljunk bele, Magyarországon már ezért a címért fél óra ORTT általi elsötétítés járna,  ha pedig hazánkban valaki egy ilyen tematikájú sorozatra vetemedne, annak óriási perköltséget kellene fizetnie.  Természetes itt is megvan a kötelező alpári faktor, amelyet a MR furkó ánuszába felnyújtott kisegér története képez, így erre a szálra nem is érdemes szót fecsérelni.  egy átlag toleranciafilmben a meleg karaktert mindig jóságosnak ábrázolják, akitől csak tanulni lehet, és akit tisztelni (ezen van a hangsúly.) kell. ennek az antitéziseként Parkerék létrehozták Mr Garrison figuráját. A karakterről azt kell tudni, hogy végtelenül szexista, és talán a legemberalatibb figura akit valaha a képernyőre teremtettek.  a négy főszereplő srác persze azonnal levágja a lényegét, hogy itt mit is akar a tanáruk igazából, ám a szülők persze lehurrogják őket. Mint a sorozatban oly sokszor a gyerekek akik a maguk gyermeteg módján megértik a lényeget, úgy is mondhatnák ők az alkotópáros. a szülők ismét teljesen inkompetensek a témában, ők jelképezik az amerikai átlagpolgárt Stonék világában.  a szülők ugyanis félreértelmezték a tolerancia fogalmát, amelyet a tisztelettel kevertek össze, így csinálva magukból  komplett idiótát. Az epizód csúcspontja számomra egyértelműen a tolerancia múzeum, illetve a tábor bemutatása.  itt szemtanúi lehetünk annak, hogy milyen kétszínű is ez az egész tolerancia téma. komolyan mondom úgy mutatják be azt, hogy miért nem szabad sztereotipizálni, hogy az már egy jól fejlett 12 éves számára is kínos. És ami a legijesztőbb. ilyen helyek bizony léteznek.  Visszatérve a kétszínűséghez. a zsidókra lehet becsmérlő kifejezéseket tenni, de a kövérekre6melegekre6feketékre tilos, s a többi! a tolerancia ilyen téren amúgy is hazug, mivel egy tolószékes vagy meleg ember nem azt akarja, hogy én őt toleráljam, hanem azt, hogy bánjak vele normális emberként. A táboros rész pedig azért remek, mert ugyan eltúlozva, de megmutatja, hogy mennyire is belenevelték a XXI. század emberébe a tolerancia elsajátítását, amellett pedig még egy koncentrációs tábor paródiáját is megkapjuk, mintegy a rendszer bomlasztása nyomán. Számomra ez a legtökéletesebb South Park epizód  amelyet a sorozat kvintesszenciájaként is felfoghatatlanunk.  Ha valaki még nem látott egyetlen epizódot sem (kérdés, hogy 50 alatt van-e ilyen.), vagy csak egy rész áll módjában megtekinteni, akkor nézze meg ezt.