A Juventus- Dortmund meccs kapcsán lehetne beszélni az infantilizmus határát súroló bíróról, a Juve sztárok átmeneti elmebajáról, de a legszembetűnőbb, hogy a a darazsak védelme ismét lyukasabb, mint a legjobb minőségű svájci sajtok.
A vesszőfutást nem lehet egy ember nyakába varrni, de véleményem szerint a mélyrepülésben legalább akkora szerepe van, a kapusnak Roman Weidenfellernek, mint a csapat felemelkedésében.
A német válogatott tartalékja 13. éve van a csapatnál, és szemtelen magabiztossággal vette át Lehman helyét a kapuban, akkor olyan fényes karriert jósoltak neki, hogy sokan Oliver Kahn egyértelmű utódának kiáltották ki. Olyan csapatokkal tárgyaltak eligazolásáról, mint a Barcelona, a Real Madrid, de még a Bayern is szóba került. (Ezt nemrég olvastam egy régi Képes Sportban.) Weidenfeller maradt, számtalan emlékezetes meccset bemutatva, főszerepet játszva a sikerekben, ám időközben Neuer, Adler és Zieler is túlnőtt rajta, kvázi keresztülugrotta őt a válogatott ranglétráján.
Már a BL döntőben sem tudott mit csinálni Robben helyzeténél, és valahogy azóta nem volt képes kilábalni a gödörből, tavaly az elmúlt évek leginstabilabb szezonját teljesítette magához képest, és a világbajnoki kerettagság után csak tovább tágult a krízise. Sorra hibázik, a Borussia nem egy-nem két meccset bukott már miatta, és most is nyakig benne volt az első torinói gólban.
Akármekkora kapuslegenda, szerintem Jörgen Klopnak az idény végén meg kellene lépni a kapuscserét a kezdőben, méghozzá a klub érdekében.!