Az előző bejegyzésben direkt nem szóltam a filmzenéről, amely egyszerűen tökéletes. Nem tudom, hogy Pietro Mascagni Parasztbecsület című operájának intermezzojánál lett-e volna alkalmasabb zene, amely aláfesti ezt a kivételes élettörténetet. [Ami azt illeti a filmzenét már megosztottam az 5 klaszsikus zenemű, amely 5 klasszikus filmmel fórt össze című bejegyzésben, de sebaj.] Külön tetszik, ahogy Scorsese játszik a zenei aláfestéssel, értem ez alatt azt, hogy teljesen oda nem illő jelenetek alá vágja be a zenét, így érve el hatást a nézőben.
Ezeken kívül megosztanám a film egyetlen magyar nyelven fellelhető jelenetét az indavideóról, valamint a filmtörténelem egyik legstílusosabb kérdését eredeti nyelven.

A Dühöngő bika rengeteg mémnek adott alapot, ezek közül belinkelném a Frédi és Béni interpretációt, amelyet a kreativitás egyik nagy megnyilvánulásának érzek, valamint az egyik kedvenc Office jelenetemet, melyben Michael bizonyítja, hogy mennyire is ért a filmekhez. :)