Mindig elszomorító látni, ha gyermekkorom egyik nagy sportbálványa visszavonul, és ma pontosan ez történt. A nép bajnoka ma véglegesen szögre akasztotta a kesztyűket, és befejezte páratlan pályafutását. Számára megadatott, az amiről sokan csak álmodhatnak, hogy hazai pályán tegye fel az i-re a pontot, és ez mindenképpen sikerült a mai győzelemmel, valamint Európa bajnoki övvel. Bevallom a Sydney-i olimpia óta figyeltem Zsolt pályafutását, ahogy bronzérmes lett az ötkarikás játékokon, majd ahogy öles léptekkel haladt előre a profik között és ahogyan 3 év után már a vb címért bokszolhatott. Láttam a meccset, amelyet tanári bunyóval nyert meg, és láttam azt is, ahogy megvédte címét előszűr, másodszor, majd tizedszer is. Szitkozódtam, amikor az Univesum nem talált neki ellenfelet, és így lekellet mondania az övről, és örömködtem, amikor a lehetetlent véghez vive cirkálósúlyban is a világ legjobbja lett. Szurkoltam neki, amikor megcélozta az amerikai álmot, és szomorkodtam amikor ez sérülései miatt nem sikerült. Örültem, amikor Monacóban újra kötelek közé lépett, és dühöngtem, amikor szégyenteljes pontozás miatt veszített, és természetesen tegnap este is ott ültem a tévé előtt, hogy milyen lesz az utolsó mérkőzése. Már maga a tény, hogy itthon bokszolt, lázba hozta a fél országot, hiszen nem túlzok, ha azt mondom, hogy millióan vagyunk akik rajongunk Madárét. Utoljára is termesztésen a Szállj el kismadár kezdetű dalra vonult be, egy rendkívül emocionális pillanat, valamint a tömeg őrjöngése közepette. Nem vagyok az érzelmek embere,  de még így tévén keresztül nézve is lúdbőrzött a hátam a képsorokat látva. A meccs aztán olyan volt mint Erdei pályafutása, lüktető, technikás, és klasszis különbség a magyar bokszoló számára. Végig ő irányította a mérkőzést, esélyt sem hagyva grúz ellenfelének, hogy aztán méltó módon búcsúzzon. Ahogy a közvetítés során is említették Madár még a sztárság is szerény tudott maradni, erre bizonyíték volt az, hogy a nézőknek többször is megköszönte a biztatást, hogy megköszönte a küzdelmet ellenfelének, valamint, hogy kitartásra kérte beteg barátját Balzsay Károlyt.

Viszontlátásra  Madár! És köszönjük!