Magyar idő szerint  hajnalban befejeződik az amerikai tévétörténelem egyik legsikeresebb szituációs komédiája. Mint a sorozat rajongója mondom a lehető legjobb időpontbanzárul le a széria, még azelőtt, hogy az utóbbi években tapasztalt hanyatlás már-már sohasem látott méreteket öltsön. mert azért valljuk be a HIMYM az utóbbi 2-3, és főleg az utóbbi évadában már közel sem hozta a sitcomnak azt a magas műfaját, amit az első, második, vagy éppen a harmadik évadban megszoktunk. Az epizódok ugyan szórakoztatóak voltak mostanában is, de ez leginkább a tv történelmileg is zseniálisan megírt karaktereknek volt köszönhető, mintsem az egyes epizódok
már-már banálissá fajuló történetének. Az általam néhol gyerekesnek tartott poénokon túl még az idegesített, hogy az anyáról tulajdonképpen semmit sem tudtunk meg, egészen az előző széria végéig. Bár a 9. évad nem sikerült a legütősebbnek, hála az égnek mindkét tényezőt mostanra levetkőzte magáról. Amit viszont nagyon szerettem a sorozatban, azok az emberibb, drámaibb részek, amelyek mind nagyon emlékezetesre, és kiválóan előadottra sikerültek. 
Most viszont ennek vége, és a sorozat 9 évad, és 208 epizód után lezárul.
Jómagam a Bolondok napját kivéve igyekszem  a hét napjain majd valamilyen formában foglalkozni a sorozattal, és egy összegzést írni kedvenc vígjátékszériámról.
Egy kicsit azért hiányozni fog.