Hiába tudtam csupán egy órát aludni az utazás előtt, hiába volt rossz idő, hiába volt nagyon hideg, hiába zúztam meg a csuklómat,  és hiába késett a vonatom majd háromnegyed órát, mindezek ellenére teljesen őszintén mondhatom: 2014 május 4. életem egyik legjobb napja volt.

  Az ok prózai, a közönség olyan hangulatot csinált, amely a maga nemében páratlan.  Már tavaly is láttam a világ legjobb túraautósait, és már akkor is leírhatatlan volt az érzés , de
az idei év, még a tavalyit is felülmúlta. Tavaly a kanyarnál idén viszont a célegyenesben foglalhattam helyet, körülbelül 25 méterre az ultrák közelében. Egyszerűen leírhatatlan volt a  viselkedésük. Már a Suzuki kupa futama előtt ott voltak a helyszínen, és igaz, hogy az intenzitás még nem volt akkora, mint délután, de már itt meglátszott  az esemény különleges mivolta, Valószínű, hogy a bajnokságban induló versenyzők soha ennyi ember előtt még nem versenyeztek, így egy életre szóló élménnyel gazdagodhattak.  Minden körben hallatszott a dob valamint a dudák mindent elnyomó zaja. Nem vagyok tisztában a WTCC nézettségi adataival, de szerintem Tim Gáborék versenyét többen néztük meg, mint ahányan az amerikai futam versenyére kilátogattak tavaly. A hangulatot fokozta a helyi szpíker az Eurosport kommentátora Várhegyi Ferenc, aki végig kiválóan tolmácsolta a történéseket, remek információkat szolgáltatva a nézőseregnek.  A bajnoki futam díjátadását egyébként Lantos András kommentálta, és Lanti atya rendesen oda tette magát. Ezután következett a WTCC pilótáinak bemutatása Czollner Gyula  által. A közönség illő tapssal jutalmazta a legtöbb versenyzőt, Mullert többen kifütyülték  Loeb, Lopez és Honda pilótái viszont hatalmas ovációban részesültek. Viszont, mikor Gyula annyit mondott, hogy "Ötössel Magyarországról Michelisz Norbert !" A szó legszorosabb értelmében elszabadult a jó értelemben vett pokol. Percekig szóltak a dobok, a dudák, és mindenki hosszú percekig Norbi nevét kántálta.  Mire az ember felocsúdott a hangulatból már az auto gP legjobbjai gyülekeztek a rajtrácson.  Előtte azért még Lanti hergelte egy kicsit a közönséget, a "Van-e magyar az AutoGP-ben?" kérdéssel, amelyre a közönség dübörögve csak annyit ordított: KISS PÁL TOMI! Még a Tamásék futama előtt elsétáltam a tribün végéig, és immár tömött lelátókat láttam, gyönyörű zászlókőkölteményekkel és kosztümökkel kerítve, természetesen piros feketében.  A formaautók rajtjára a hangulat a nap végén először a tetőfokára hágott. Tomi ugyan idén nem szerepelt úgy, mint az idény eddigi versenyein, de a közönség végig vele volt, többször skandáltuk is a nevét. A magyar közönségre jellemző, hogy nemcsak a magyar pilóta előzéseit díjazta hangorkánnal, hanem minden előzést  amit láttunk. Hogy a magyarok elismerik a kiugró teljesítményt, arról mindent elmond, hogy a győztes Satot ovációval fogadták, majd szinte mindenki felállt a japán himnusz hajaira elismervén a pilótát. A hangulatot immár tovább fokozta, hogy Tomi elismervén a publikumot meghajolt előttünk. más se kellett a B középnek, még intenzívebben éltették a Zele Racing kiválóságát.  Jöhettek a túraautósok és a lelátón immár szinte fürtökben lóghattak az emberek, korra és nemre való tekintet nélkül.  A rajtnál már teli torokból ordibáltunk,  izé Norbidáltunk. (Utálom a szóvicceket, de ez tetszik.)  Norbi ismét bizonyította, mennyire is kiválóan tud rajtolni, mikor 5 pozíciót előrelépett a lelátó szinte felrobbant.  Ez a 30 perc szinte elrepült, a közönség minden körben álló ovációval fogadta a helyi hőst, természetesen minél hangosabban. Az a tény, hogy Norbi maga mögött tartotta Loebot, tovább fokozta elánunkat, és bár hangszálaink megkoptak, a Nobi Norbi kántálás egyre erősebb lett. Muller végül simán húzta be a futamot, de ez senkit nem érdekelt, hiszen mindenki Micheliszt várt. A futam után várhegyi Ferenc elkezdte skandálni a szép volt Norbi! rigmust, amelyre természetesen a közönség is rákezdett.  Bár a francia világbajnokot szólították a dobogóra, a közönség akkor kezdett rá leginkább zengőék éltetésébe. (Muller tekintete sokat elárult.)  A második futam természetesen hasonló légkörben zajlott.  A szurkolók hangja ekkorra végleg elnyomta a helyi szpíker hangját, de ez így volt rendjén. Véget ért a futam, amely után Zengő Zolit láthattuk, amint csókokat dobálva üdvözölt bennünket, kisebbfajta katarzist elérve 30-40 ezer embernél.  Ugyan a futam után rengetegen hazaindultak, de az ultrák, valamint mi is egy tapodtat sem mozdultunk. Megvártuk a himnuszokat, és természetesen Morbidelli is megkapta az őt megillető tapsot.  Bő 10 perccel később aztán megjelent Michelisz is, aki meg köszönte a biztatást.  A futam után aztán gyorsan tettünk egy kört a tribünök mögött, ahol roppant magas árak és megmaradt áruk tömkelege mellett igazi autócsodákat láthattunk. Többek között alkalmam nyílt elfotózni Szalay Balázs terepjáróját, Kiss Norbi kamionját, és a Citroen ideii WTCC-s versenyautóját.    mivel a MOL nem indított buszokat, valamint a közlekedési útvonalakat felújították így csütörtökig úgy tűnt kiadós gyalogtúra várhat ránk, de akkor kiderült, hogy a Hungaroring zrt a külön e napon üzemelő buszjárataival megmenti a mi és még valószínűleg több száz ember vasárnapját.
 
Szép volt Norbi! Szép volt fiúk! Jövőre ugyanitt, ugyanekkor.