Tegnap véget ért az ország első internetes tehetségkutatója a Ki mit Tube

. A szervezők csalódottak lehetnek, mivel a versenyt bukásként  lehet elkönyvelni. (szakmailag) Ez a tény is bizonyítja, hogy egy televízióban működő műsorformátumot bizony nem lehet átvezetni az internetre, mer nem járnak sikerrel. Végig látszott, hogy a verseny gyerekcipőben jár, és olyan jó magyarosan összecsapott formátummal dolgozott, értem ez alatt hogy a zsűri a versenyzők közel 1/3-át nem értékelte, hogy a nevezési határidő miatt sokaknak esélye sem volt arra, hogy bejussanak a döntőbe, és még sorolhatnám. Az internetet, és főleg a Youtube-ot elárasztották a versenyt kritizáló videók, írások, sőt sokan a verseny azonnali beszüntetését követelték. Az ismert Youtube videósok közül rengetegen nemet mondtak a Youtube megkeresésére, így aztán szinte teljesen ismeretlen arcokkal kezdődött a verseny. A verseny amely egy átlag tehetségkutató színtjét mutatta, azaz a produkciók 2/3-a  vagy énekelt, vagy zenélt, a maradék nagy része táncolt, és az internetnek hála egy egészen kis rész pedig vagy vlogolt, vagy valamifajta humoros produkciót adott elő. A zsűri kritikái ugyan egyre jobbak lettek, ám a verseny első körében megjegyzem teljesen súlytalanok voltak, hiszen ekkor mindent a nép döntött el. Jól példázza a verseny komolyságát, hogy az első két helyen az év médiahackjét végigvivő Dancsó Péter és a  magát a nép nagy tanítójának valló Bartos Cs István állt. A zsűri általi kiválasztás során természetesen mindketten elvéreztek, és a zsűri öt produkciót juttatott tovább. Amikor a 10 zsűriaggból 8 letette a voksát a Mr. Klausz nevű MC. mellé már vizionálni lehetett a győzelmét.
Szó se róla a Sorsod Borsod című műve bizonyos értelemben a trash egyik csúcsa, Klausz pedig nem éppen a rap legnagyobb ikonja ebben az országban, de még a szövegre is azt lehet mondani, hogy néhol kínos a hallgatójának. Ám mégis ez a dal, komolyan reflektál a mai magyar valóságra, és arra a kilátástalanságra amely eluralta majdhogynem az egész országot. Mindnyájan egy kicsit Mr Klauszok vagyunk, mi is éreztük magunkat már kilátástalanságban, vágyakozunk külföldre, és bizony néha azt érezzük, hogy csak valamilyen tusamódosító segíthet rajtunk. Így aztán Klausz produkciójának a helyét meg lehetett magyarázni a döntőben.  És ez a produkció bizony a verseny végéig eladta a versenyző arculata, egyszerre csak ő lett a nép egyszerű gyermeke, aki olyan mint az átlag magyar polgár, és ezért kell rá szavazni.
A döntőre a versenyzők feladata annyi volt, hogy készítsenek egy új produkciót, és a nézők majd eldöntik ki is legyen a verseny győztese.  Mint már említettem a Sorsod Borsod amellett, hogy egy trash produkció azért reflektál a mai helyzetre, nos a trash faktor megmaradt Klausz döntős produkciójában is, ám a reflexió teljes mértékben eltűnt.  A dal nem szól máshoz, minthogy szavazzanak rá, hogy nyerjen egy autót, valamint, hogy mennyire szeret cigizni és spanglizni vagy ahogy ő mondja szmokizni. Eltűnt az előző produkcióban tapasztalt keserű hangulat, és a helyét átvette ez a füvezéstől való életöröm.
Valahol a Ki mit Tube és a Youtube szavazók kritikája is, hogy egy ilyen produkcióval meg lehet nyerni ezt a versenyt.