19 éve múlt, hogy a hazai mozikba került az a film, amelyet 1995-ben többek között a legjobb film, a legjobb rendező, és a legjobb férfi főszereplő Oscar díját.elnyerte  A Forrest Gump tarolása azért is kiemelkedő, mert abban az évben diadalmaskodott, melyben a Ponyvaregény  illetve a Remény rabjai is esélyesnek számított.

A történet egy szellemi fogyatékos átlag-amerikairól szól, akinek élete cseppet sem volt átlagos. Képességei ellenére, többek között egyetemet végzett, kitüntetett háborús hős lett, valamint ultramaratoni futóként is híres lesz. Élete során pedig olyan négyhatású emberekkel találkozik, mint Elvis Presley, John Lenon, vagy Richard Nixon. Ám hiába él sikeres életet, Forrest két embert szeretett igazán. édesanyját, valamint gyermekkori szerelmét Jennyt. A film műfaját nehéz behatárolni, egyszerre könnyfakasztó, és mulatságos, ahogy ennek a fickónak az életét végignézzük.

A filmet Robert Zemeckis rendezte, Tom Hanks pedig vitathatatlanul élete legnagyszerűbb alakítását produkálja. [Szinkronhangja Bubik István szintén kiváló]. A színészek közül még ki kell emelni Gary Sinese [Dan hadnagy], valamint Sally Field játékát.

Mind a filmet, mind pedig Winston Groom azonos című regényét  a legjobb szívvel tudom ajánlani.

10/9

Bő 50 évvel ezelőtt még komolyan lehetett venni a magyar labdarúgást, ezt mi sem bizonyította jobban, hogy a "Császár" aranylabdája senkit sem lepett meg. Az akkor már világsztárnak számító, korábbi vb gólkirály klasszis évről évre jobb teljesítményt nyújtott a válogatottban, illetve az akkor európai mércével is elismert FTC-ben. Ki tudja mire vitte volna, ha nincs két évvel későbbi súlyos sérülése, ám az biztos, hogy 1967 volt az ő nagy éve. Csapatkapitánya, és fővezére volt a történelme 20. bajnoki elsőségét begyűjtő zöldeknek, akik ráadásként a kupát sem engedték át másnak. Ugyan pályafutása  egyetlen bajnokságban szerzett gólkirályi címe nem ekkora datálódik, de 28 góljával elévülhetetlen érdemeket szerzett a duplázásban. Nem is beszélve a VVK-ban mutatott remek szerepléséről.  Kulcsszerepet játszott az akkoriban a szűk elithez tartozó válogatottban is, mely jó eséllyel harcolt a 68-as kontinenstornára való kijutásért. Kiváló évét magánéleti boldogsága is fokoztam hiszen megszületett fia az ifjabbik Flóri.
A France Football aranylabdáját  1956 óta ítélik oda, és már ekkor is a legnagyobb elismerésnek számított a játékosok körében. Magyar labdarúgók szinte kivétel nélkül szerepeltek a ToP10-ben, ám reális esélye csak Puskás Ferencnek volt 1960-ban, de mivel spanyol állampolgár volt, így a szocialista országok képviselői leszavazták. Hiába volt azonban a császárnak nagy szezonja, nem számított egyértelmű esélyesnek, hiszen a Fradi nem nyert semmilyen nemzetközi kupát. A BEK-ket a Celtic, a KEK-et a Bayern München a VVK-t pedig a Dinamo Zagrab nyerte el, nem is beszélve arról, hogy a magyar bajnokság nívója már akkor sem érte el, az angol, az olasz vagy a spanyol pontvadászatok mércéjét. A szavazáson azonban nem volt kérdés Albert nagy fölénnyel utasított maga mögé olyan klasszisokat, mint Charlton, Becenbauer vagy, mint Johnstone és Eusebio.  A korra jellemzően a díjat postán kapta kézhez, ám mint mondotta, ennél és a fiánál szebb karácsonyi ajándék nem is kellett volna neki.
Albert még 1974-ig játszott, de a már említett sérülés miatt soha sem tudta visszanyerni 67-es formáját. A magyar labdarúgás egyik kiemelkedő alakja 2011 október 31-én hunyt el 70 éves korában.

Ma töltötte be a félévszázados kort, minden idők egyik legeredményesebb atlétája, az ukrán Szerhij Nazarovics Bubka. Hősünk 1963. december 4-én született Luhanszkban. 14 évesen kezdett a rúdugrással foglalkozni, egy évvel később Donetscbe költözött a felkészülési lehetőségek miatt. Első komoly versenye az 1981-es junior Európa bajnokság volt, melyen 7. lett. Két évvel később először rendeztek atlétikai világbajnokságot, melyen nem kis meglepetésre megnyert. [570 cm]  Az 1984-es akár Bubka éve is lehetett volna, hiszen februárban fedett pályán világcsúcsot jelentő 581 centiméteres magassággal üzent riválisainak, majd egy hónapon belül még kétszer döntött rekordot. . Ám a politika közbe szólt: a kommunista országok sportolói bojkottálták a los angelesi olimpiát, így a biztosnak tűnő aranyérem elmaradt. Sergei nem kesergett sokat: egymást követő 4 alkalommal döntötte meg a szabadtéri világrekordot. [első két csúcsdöntése között 6 nap telt el]. Az idény végére egyértelműen ő lett a versenyszám királya, senki sem jutott a közelébe 594 centiméteres eredményének. A következő évben megnyerte a párizsi fedett pályás vb-t, majd 4 hónappal később ugyanitt történelmi tettet vitt véghez. 1985. július 13.-a óta ugyanis átugrotta a 6 métert, és ténylegesen bebeugrott a történelembe". Egyike lett az első szovjet sportolóknak, akik pénzért versenyezhettek, valamint eljuthattak Nyugatra. Amerikai túráján egy héten belül kétszer adta át a múltnak korábbi rekordjait. Szabadtéren sem volt rest, előbb Moszkvában megjavította saját kozmikus rekordját,és lett Jóakarat Játékok győztes majd Stuttgartban Európa bajnoki címet nyert. a 87-es söprés [ fedett pályás vb cím. Indianapolisban, szabadtéri vb cím Rómában mindenki biztosra vette, hogy Szöul olimpiai bajnokát Sergei Bubkának hívják. A bizalom beigazolódott, hiszen ellentmondást nem tűrve győzött. Élete sikerei után törvényszerű volt némi hanyatlás karrierjében, melyet alátámasztott, hogy az 1990-es Eb-n még a dobogó is elérhetetlen volt számára. 1991-ben hiába nyerte vissza formáját a Japánban rendezett vb-t a vártnál nehezebben , húzta be. De még milyen drámai körülmények között: 2 rontással állt, az utolsó ugrás előtt amikor Bagyula István leverte harmadszor is a lécet. A kérdés egyszerű volt ha átugorja az 595 cm-t, akkor megvan a mesterhármas, ha nem, akkor megvan a magyar atlétika első világbajnoki címe. Átugrotta. A Szovjetunió felbomlása után 1992-ben a Független Államok Közössége színeiben versenyzett, és jutott át elsőként a 610 centis álomhatáron. Üzleti érzékére jellemző, hogy bár elmondása szerint már ekkor tudott volna 615 centit ugrani, a pénzdíjas versenyeken centiméterenként haladt előre.  A barcelonai olimpia fő esélyeseként azonban az olimpia legnagyobb szenzációját keltette: három hibával már az első körben kiesett a döntőben, mivel a szintjéhez képest röhejesen alacsony 570-et sem tudta átvinni. Bánatát az sem csillapíthatta, hogy Tokióban világcsúccsal nyerte a Világdöntőt.  1993-ban már a független Ukrajna színeiben ugrott máig megdönthetetlen 614 cm-es rekordot fedett pályán, és szerezte meg szülőhazája első szabadtéri világbajnoki aranyérmét.  1994-ben az Eb-t kihagyta, mondván neki az nem jelent motivációt, ám Sestierben megugrotta pályafutása utolsó, szám szerint 33. világcsúcsát, mely 6 méter 15 cm magasságon való átugrást jelent. Eme rekordjának azóta sem járt senki a közelében. 95 még az ő éve volt, hiszen ismét fedett, majd szabadtéri világbajnokká koronázták. Kevesen számítottak arra, hogy a barcelonai blama Atlantában is megismétlődik, pedig ismét ideje korán kiesett, mentségére szóljon, hogy sérülés zavarta. Az athéni vb győzelem már egy nagyszerű sportember búcsúdiadalaként is felfogható, ám nem így történt. A budapesti kontinensbajnokságot csak nézőként tekintette meg, ám Sevillaban ismét győzni akart a vb-n. Sérülése miatt nem jött össze neki az indulás, mindenki tudta, hogy nincs jó formában ám Sydneyben mindenki Bubka nevéhez méltó hattyúdalt várt. Ez nem jött össze, formán kívül versenyezve már a selejtezőben kiesett. A 2001-es donetski ugrógála után pedig bejelentette, befejezi páratlan karrierjét.  Életét sportdiplomataként folytatta, 2013-ban pályázott a NOB elnöki címére ám végül alulmaradt Thomas Bachhal szemben. Fia Sergej profi teniszező lett.

2006 nagy érvágás volt a magyar labdarúgásnak, hiszen ebben az évben távozott az élők sorából Szusza Ferenc, Bene Ferenc, Machos Ferenc és Puskás Ferenc is. Közülük  Machos volt messze a legkevésbé ismert, amely elnézve fantasztikus eredménysorát meglepő.

A nagyszerű belsőcsatár 1932. június 30-án született Tatabányán. 15 évesen igazolta le szülővárosa csapata, az élvonalban 1950-ben mutatkozott be. Két szezon után egy évre a Szegedhez került, majd innen igazolta le a a kor szupercsapata a Budapest Honvéd. Első szezonja olyannyira jól sikerült, hogy tagja volt a svájci világbajnokságon ezüstérmet szerzett csapatnak, ám nem lépett pályára a tornán. Élete legjobb szezonja volt az 1955-ös hiszen alapembere volt a bajnoki címet nyerő és kupadöntőt játszó együttesnek. E szezon végén az év gólkirályát is tisztelhettük benne, hiszen Czibor Zoltánnal holtversenyben gólkirályok lettek, olyan nagyágyúkat megelőzve, mint Hidegkúti vagy Puskás. Még ebben az évben Svájc ellen bemutatkozhatott a nemzeti 11-ben,  debütálását két góllal tette emlékezetessé.  Ezt követően állandó kiegészítőembernek számított a válogatottban, tagja volt többek között a Bécsben és Párizsban diadalmaskodó csapatnak is. Utóbbi mérkőzésen csereként beszállva szerzett győztes gólt. Októberben elutazott a csapat dél amerikai túrájára, ám jó néhány társával szemben hazatért.  A forradalom után fontos szerepet játszott a válogatottban, a sorsdöntő bolgárok elleni selejtezőn például mesterhármast rúgott, ám az 1958-as világbajnokságra utazó keretbe nem jelölték. A Honvédtól 1960-ban búcsúzott el, statisztikája fantasztikus 95 mérkőzés 58 gól volt. Ezután a pártvezetés kedvenc klubjához a Vasashoz igazolt.  Első angyalföldi szezonjában bajnoki címet ünnepelhetett, egy évvel később pedig tagja volt a Közép európai kupát nyerő együttesnek.  A chilei vb-n sérülés miatt nem vehetett részt, a válogatottól 1963. október 6-án búcsúzott a jugoszlávok elleni elveszített mérkőzésen. A magyar futball nagy érájában 29 mérkőzésen jutott szóhoz, melyeken 13 gólt szerzett. Az aktív játékot 1965-ben hagyta abba, pályafutásához méltóan bajnoki címmel a zsebében.  Még ebben az évben átvette szeretett klubja tartalékainak irányítását, majd később az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, és a Vasas első csapatának vezetőedzője lett.  2006. december 3-án érte a halál. 74 éves volt.

19 évvel ezelőtt került a magyar mozikba minden idők legsikeresebb Disney filmje. A történet szerint Mufasat az állatok nagybecsű és bölcs királyát testvére Zordon tőrbecsalja, és megöli. Mufasa fiával, az ifjú Simbaval nagybátya elhiteti, hogy apja miatta halt meg, így az oroszlánkölyök bujdosni kényszerül.  Zordon zsarnoki uralma alatt az állatok éheznek, ennek illetve apja szellemének megjelenésének köszönhetően évekkel később Simba visszatér, hogy elfoglalja az őt megillető helyét. A történet rengeteg hasonlóságot mutat a Hamlettel. A film sikerének a titka, hogy minden a helyén van: remek betétdalok, drámai történet, vicces mellékszereplők, szinte tökéletesen megírt karakterek és kiváló szinkron. Utóbbi mindkét esetben nagyszerű, hiszen Mufasa hangját James Earl Jones adta, a magyar változatban pedig Sinkovits Imre kölcsönözte hangját a királynak. Ugyanilyen pompás Zordon hangja is melyet Jeremy Irons, illetve hazánkban Kristóf Tibor szolgáltatott. [És még hosszasan lehetne a felsorolást folytatni.] Számomra az Oroszlánkirály varázsa abban rejlik, hogy ugyanolyan hatással van rám most is, mint mikor gyerekként először láttam. Mivel a film 1994 egyik legnagyobb sikere lett, a Disney stúdió "hírnevéhez méltóan" még több pénzt ki akart sajtolni a franchiseból, és így született meg két felesleges folytatás.

10/9,5

Negyedszázada ismerhették meg Micimackó kultikus kalandjait a magyar mozinézők.  A szeretni való játékmaci karakterét Alan Alexander Milne angol író keltette életre 1926-ban. A könyv minden idők egyik legsikeresebb gyermekkönyve lett szerte a világon, Magyarországon Karinthy Frigyes fordításában olvasható. Az 1977-es film tulajdonképpen nem önálló alkotás, hanem három korábbi rövidfilm egybegyúrva. A film nagy erénye,hogy  a történet egyszerre élvezhető a gyerekeknek, hiszen gyermeki módon vicces, és szórakoztató, a felnőttek pedig ha a jobban megvizsgálják a szereplőket, életszagú karakterekre bukkanhatnak. Ott van  Micimackó aki szenvedélybeteg, Malacka aki kisebbségi komplexusok által sújtott, Tigris aki megalomániás. Füles aki depressziós, Nyuszi aki neurotikus, Zsebibaba aki hiperaktív, bagoly aki szenilis, Kanga aki egyedül neveli gyermekét, valamint ürge aki nincs bent a regényben, és ennek tetejében még piromániás is. A film még ma is szívderítő élmény, kevés olyan  gyerek van aki ne ragadna magával a Százholdas Pagony világa. Véleményem szerint ez az egyik legjobb Disney mesefilm, mely nagyban köszönhető az emlékezetes finálénak is. Ki kell emelni a szenzációs magyar szinkront, melyben egyszerűen nem lehet hibát találni. Csak a főbb karakterek hangjai: Micimackó-Mikó István, Tigris-Bács Ferenc, Malacka-Földessy Margit, Nyuszi-Szacsvay László Füles-Szabó Ottó Bagoly-Verebes István Mesélő-Sinkovits Imre.

Mivel a film bombasztikus siker lett, így készültek folytatások sorozatok, még remakelték is a történetet 2011-ben  , de sem minőségben, sem sikerben nem tudták megközelíteni a nagy elődöt.

Mivel gyermekkorom kedvenc meséjéről van szó értékelésen nem lehet más, mint 10/10 .

30 éve mutatták be minden idők egyik legjobb Holokauszt témájú filmet amit valaha láttam, Kabay Barna és Gyöngyösy Imre 1983-as remekművét a Jób lázadását. A történet szerint 1943-ban járunk, Jób és felesége, már elveszítették 7 gyermeküket, és érezvén, hogy közel a haláluk szeretnének örökbe fogadni egy fiút akire mindenüket ráhagyhatják. Jób ragaszkodik hozzá, hogy egy keresztény életerős gyermeket válasszanak, és így kerül a családhoz Lackó. Jób terve az, hogy a gyerekkel megismerteti hitét, szokásaikat, és ha eljön az idő akkor ráhagyja mindenét. A történet ennek szellemében folyik tovább, míg az egyik reggel megérkeznek a csendőrök deportálni a falu lakóit. Nem akarom elsütni mi történik a fináléban, de véleményem szerint az egyik legerősebb jelenet a magyar filmek történetében.

Ki kell emelni a remek szereplő gárdát: Temessy Hédi nagyszerű Jób feleségének szerepében, egyszerre tudja megjeleníteni az életben megtört asszonyt, valamint Lackó szerető mostohaanyját.  A kisfiút játszó Fehér Gábornak ez volt az egyetlen filmszerepe, de hasonlóan briliánsan teljesít. De aki az egész filmet elviszi a hátán az Zenthe Ferenc. Olyan fokú hitelességgel adja elő Jóbot, hogy az ember csak a főhőst látja a vásznon, élete legnagyobb alakítását mutatja be, ehhez nem férhet kétség.

A filmet 1984-ben Oscar díjra jelölték, a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.
10/8,5